Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
238 MÓRA MIHÁLY összefüggésben a világi jog valódi közigazgatási bíróságával. Szinte észrevétlenül, mondhatni, különösebb szándék nélkül, került be a kánonjogi műszavak közé : használata nem azzal kezdődött, hogy valamelyik szerző a világi közigazgatási bíróság alapeszméjét fejtegetve kimutatni törekedett volna az egyházi közigazgatási bíróság létét. Talán nem alaptalan a feltevés, hogy meghonosításában némi félreértés is szerepet játszott. A Codex negyedik könyvének harmadik részében (2142—2194. c.) foglalt különös eljárások számára kerestek ugyanis összefoglaló elnevezést. Ezek tudvalévőén a plébános elmozdításának (remotio) és áthelyezésének (translatio), a plébánosi kötelességüket elhanyagoló plébánosoknak, a helybenlakási kötelezettséget megsértő és konkubinárius egyháziak megbüntetésének, valamint a lelkiismereti meggyőződés alapján kimondható felfüggesztésnek (suspensio ex informata conscientia) eljárási módját szabályozzák. Ezekhez a szerzetesjog területéről a 647— 653., 681. és 654—668. c.-ban szabályozott eljárások társulnak. Eich- manri1 az összefoglaló elnevezést, amely egyben ezeket az eljárásokat megkülönböztetni lett volna alkalmas a többi közigazgatási eljárástól, nem minden határozatlanság nélkül az egyházi közigazgatási bíróság terminusában vélte megtalálni. Hogy nem volt egészen biztos a dolgában, arra mutat, hogy emellett könyvében más kifejezések is előfordulnak, nevezetesen a közigazgatási eljárást egyenlőnek veszi a közigazgatási bírói eljárással. S jóllehet egyik tanítványa1 2 világosan felemelte szavát ez ellen, hangsúlyozván, hogy a világi jog közigazgatási bíróságával nem szabad összezavarni ezt az ú. n. egyházi közigazgatási bíróságot, amelyet ő mint a bíróság előtt lepergő közigazgatáspolitikai eljárást a bíráskodás és a közigazgatás közti átmenetnek érez, — másik tanítványa3 korábbi munkájában fenntartás nélkül csatlakozott mesteréhez, majd újabb dolgozataiban egyenesen egyik feladatának tekintette, hogy Köstlerrel szemben, aki az egyházi közigazgatási bíróság kérdését elsőnek tette önálló vizsgálat tárgyává, és azt, mint láttuk, nemlegesen döntötte el, Eichmann, és ezzel saját szóhasználatát elméletileg is megalapozza. Legújabb igen mélyreható, sok gondolatot ébresztő munkájának azonban ez — sok értéke mellett — nem sikerült. Már az sem túlságosan szerencsés, ahogyan Mörsdorf a közigazgatás és bíráskodás közötti különbséget újból vizsgálat alá veszi. Ő u. i. a bíráskodás és a közigazgatás között kétféle módon keresi a különbséget. 1 Lehrbuch des Kirchenrechts auf Grund des Codex J. C.1 Paderborn 1934, II, 7, 194, 316 és korábban is : Prozeßrecht des Codex J. C., Paderborn 1921, 251. 2 Hofmann Károly : Das Verwaltungsstrafverfahren im kan. Recht, Kirch. Abh. 117—118, 466. 3 V. ö. Mörsdorfnak Theologia, 1942. évf. 350. 1. 2. jegyzetben id. munkáit.
