Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Szörényi Andor: Áldás és mágia az Ószövetségben
118 SZÖRÉNYI ANDOR És a Zsoltároskönyvben találhatók meg egyes liturgikus dldóformuldk is, elsősorban a liturgikus zsoltárokban. Mert ha az egész zsoltár liturgikus, akkor a bennelévő áldásnak is liturgikusnak kell lennie. Liturgikus, kultikus áldást találunk a 67, 2 és 7—8-ban. Ez a zsoltár aratási hálaadó ünnep, vagy az egész évi termés betakarítása utáni hálaünnep alkalmára Íródott és így vagy az izraelita aratási nap (hág hak-kâszîr), vagy a sátoros ünnep liturgiájának részét alkotta.1 A zsoltár a Móz. IV. 6, 24—26-ban leírt papi áldásnak variációjával kezdődik, melyet az egész nép — esetleg a nép nevében a levitáknak vagy papoknak kórusa — énekelt, s a végén egy másik áldással fejeződik be, mellyel a liturgiát vezető pap bezárta az éneket (7—8. v.). Az Istentől kéri az áldást a 67. zsoltár, éppígy a szintén liturgikus 68, 36b. is.2 A 68. zsoltár kétségkívül körmeneti zsoltár, melynek szövege már a maszoréták olvasásában is romlásoknak volt kitéve, s melyet részleteiben értelmezni és megoldani igen nehéz exegetikai és szöveg- kritikai probléma, amelyben az egyes magyarázók igen különféle utakat követnek. Ha részleteiben nem is egyeznek meg, a maga egészében egybehangzóan vallják ennek az imának liturgikus jellegét, melynek történelmi és liturgikus hátterét talán Vaccari írja le legpregnánsabban és legtalálóbban : «Exercitus David, victor e bello contra Aramaeos feliciter gesto (2 Sam. 8,3—12-vel 10,15—19) rediens Jerusalem, arcam sanctam, quae cum exercitu in castro fuerat (cfr. 2 Sam. 11, 11), sollemni pompa refert in templum. Canitur in hoc — t. i. psalmo — ipsius Dei triumphus et ex hoc assurgit mens sacri vatis ad ampliores et nobiliores triumphos, ad regnum Dei universale portendendum».3 Annak a körmenetnek a végén, melyet a 18—28., de főleg a 25—28. versek leírnak, már magában a frigyládának sátrában a Sión hegyén, zárja be a papi áldás az egész liturgikus ünnepséget : «Izraelnek Istene ad erőt és hatalmat népének. Áldott legyen az Isten !» íródtak, hogy a liturgia egyes cselekményeinek kisérő imái legyenek. A liturgikus zsoltároknak és a zsoltárok liturgikus hátterének kérdése sok más alapvető problémával függ össze, melyet itt még csak nem is érinthetünk, de amelyről említett munkánkon kívül szabad legyen hivatkoznunk hosszabb értekezésünkre : Quibus criteriis dignosci possit, qui psalmi ad usum liturgicum compositi sint. Biblica 23 (1942) F. 4. 333—368. old. 1 V. ö. Biblica 23 (1942), 367 és 342 kk. old., Zorell : Psalterium ex Hebraeo latinum, 1928, 110 old., König i. m. 174 old., Baethgen : Die Psalmen, 1904, 199 old., Herkenne : Das Buch der Psalmen, 1936, 223 old., H. Schmidt : Die Psalmen, 1934, 125 old., Gunkel—Begr. i. m. 406 old., Quell : Das kultische Problem der Ps. 1926, 81 old. 2 V. ö. Biblica 23 (1942), 366—67 old. ; J. Aistleitner: BZ 19 (1931), 29 kk. old. ; H. Schmidt i. m. 126 kk. old. ; Vaccari : De libris didacticis,3 1935, 124 kk. old.; Kittel: Die Psalmen,3-3 1922, 229 kk. old.; Wutz: Die Psalmen, 1925, 167 old. ; Herkenne: i. m. 225 k. old. stb. 3 I. m. 125 old.
