Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 375 Az egyházjognak a nemzetközi joggal való kapcsolatait érinti Gajzágó László A nemzetközi jog eredete című több mint 300 oldalas hatalmas munkálatában. Különösen érdekes a spanyol nemzetközi jogi iskolának ismertetése, a nemzetközi jog tulajdonképeni megteremtőjének, Francisco de Vitoria domonkosszerzetesnek meleg, elismerő bemutatása. Huszár Elemér az egyházi diplomáciáról, Lutter János a lateráni megegyezésről, Váli Ferenc a lateráni megegyezés kapcsán azokról a jogelvekről és szabályokról szól, melyek a Szentszékre és nevezetesen a Vatikán-városra háború esetén vonatkoznak. Az egyházjoggal szomszédos területekről való dolgozatok Hegedűs Józsefé, ki Szent Tamás jogbölcseletéről értekezik ; Szladits Károly az utólagos házassággal való törvényesítésnek magyar állami anyagi jogi, de legfőképen eljárási jogi szabályait ismerteti nagy alapossággal. Kuncz Ödön a részvényjogi reform erkölcsi irányeszméivel foglalkozik. Zöldi Miklós a világi büntetőjognak a spiritualizálódás felé fordulását, Melichár Kálmán az egyházi és katonai fegyelem közötti hasonlatosságokat tárgyalja, Trikál József pedig «Az isteni élet hősi élet» címen közöl költői eszmélkedést. A külföldi írók között, akik örvendetesen nagy számban szerepelnek a gyűjteményben, a már említett Oesterlén, Ciprottin és Mörsdorfon kívül ott találhatók még Eduárd Eichmann, a hírneves müncheni, korábban bécsi egyházjogtanár, Giuseppe Forchielli, Pier Silverio Leicht, Philipp Hofmeister és Jemolo, a jól ismert római professzor. Valamennyi értékes dolgozattal járult hozzá az Emlékkönyv színvonalának emeléséhez. El tudjuk képzelni, hogy ennyi cikk összehozása, általában a szerkesztés mennyi gonddal és munkával járt. De a labor improbus pompás gyümölcsöt termett, melynek örülhetnek a szerkesztők, örülhet az egyházi jogtudomány, melynek nemigen volt még alkalma művelőit ilyen együttes szereplésben látni és örülhet az ünnepelt Notter Antal, kinek emlékét saját művein kívül ez az értékes könyv is őrizni fogja időtlen-időkig. Sipos István. Félegyházy József: A teológiai tudományok egyetemes és hazai története. I. A skolasztikus bölcselet. Budapest, 1942. 189 1. Aránylag rövid idő alatt különféle kisebb értekezéseken és cikkeken kívül figyelemreméltó önálló műveket jelentetett meg az egyháztörténet különböző területeiről. Első komolyabb bemutatkozás a Pázmány bölcseletének méltatása volt. Ezt követte a középkori történet egyik részének szintézise a Bangha—Ijjas-féle egyháztörténeti sorozatban. Ugyancsak középkori téma a magyarországi tatárjárás kútfőinek beható kritikája. Legújabban érdeklődése újból a szorosan vett szellemi élet történeti megnyilvánulásainak kutatása felé irányul : a középkori és újkori teológiai tudományok történetének és a kánonjog történeti vonatkozásainak tanulmányozását tűzte ki maga elé célul, amire bölcseleti felkészültsége és jogtanári működése egyaránt ráképesítik. Jelen munkája a tervbevett tudománytörténeti szintézisnek első kötete és a hittudomány szolgálóleányának, a skolasztikus bölcseletnek az összefoglaló történetét adja a középkorból és az újkorból. A legújabb idők skolasztikus mozgalmait mellőzi. A munka két főrészből áll : az egyik a szorosan vett
