Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
A KÂRMELITA misztikus iskola 363 b) 1600—1650, XVII század első felének káremlita írói két irányban fejlesztik tovább. c) 1600—1750 : a két irány elemeit szintézisbe szedve tető alá kerül az állandó doktrinális épület. d) Egy hosszú hallgatás után a régebbi szerzők új kiadásával újjá éled az iskola, 1874-től napjainkig. Az ősi Kármel két nagy szentje, ávilai Nagy Szent Teréz és Keresztes Szent János, a sarutlan Kármel alapítói, nemcsak magas színvonalú életszentséget, régi fényébe visszaállított tökéletes életmódot hagytak hátra gyermekeiknek örökségül, hanem páratlan gazdag tapasztalataikat is a lelki élet terén, úgy élő szóval, mint írásban. Ezeket Szent Terézia a pszichológus éleslátásával, Keresztes Szent János azonfelül a tudományos teológia segítségével írásba foglalva, műveikben a lelkiélet eddig ismeretlen kincsesbányáit hagyták utódaikra. Azt nagyrészt maguk feltárták, másrészt irányt mutattak a fejlődésnek. Természetes, hogy a saját családjukben talált szavuk a legtöbb visszhangra. A karmelita írók első generációja mintegy tanúja a két mester tanításának. Most csak Szent Jánost kísérjük figyelemmel. Sajnos, az ellene irányuló üldözés, irataiból sokat elpusztított. Tanítványai viszont leírtak olyan dolgokat is, amik kimaradtak az ő fennmaradt írásaiból. Szent János közvetlen tanítványaitól ránk maradt müvek közül a főbbek : P. Joannes a JM ( Aravalles) : Tratado de Oraciön, Imádságról szóló értekezés, 1587. Üj kiadása Toledóban jelent meg 1926-ban. Ugyanez az atya résztvett a rend spanyol ági újoncoktatási könyve készítésében : Instrucción de novicios, 1590, új kiad. 1925. Toledo. Ennek jóváhagyói közt Szent János is szerepel és mint a rend első újoncmestere, alaposan átvizsgálta és kijavította, úgyhogy benne joggal a szentjánosi tanítást tekinthetjük, különösen az elmélkedési módszert illetőleg, amelyre később még visszatérünk. Keresztes Szent János legkedvesebb újoncának, Szent Andrásról nevezett Ince atyának kérésére írta meg egyik főművét, a Kármelhegy útját. Ince atya szintén írt egy könyvet Theologia mystica címmel, 1615-ben Locara András álnéven. Isten Anyjáról nevezett Grácián Jeromos atya főműve, a Dilucidario 1603, inkább Szent Terézia eszméit, De la oración mental c. értekezése pedig Szent János elmélkedési módszerét hozza. (Bibi. Mist. Carm. XV-ik kötet, 1932.) Szent Józsefről nevezett Mária anya, híres sevillai perjelnőnek Las recreaciones c. könyve (1603, új ed. P. Silverio, Burgos, 1913), Szent Terézia és Szent János (V. ö. Reer. VII. 54 old.) tanítását tükrözi. Élénk emlékezetemben van egy jelenet, melyet e könyv egyik fejezetének színdarabba átdolgozott előadásakor láttam : Soror Justa elbeszélésén mulatnak a többiek, amint az egyszerű dolgozótestvér beszámol imamódjáról : szemeit szorongatva akarja elérni erőszakkal a szemlélődést s nem meri kinyitni szemét, hogy el ne szalassza. Tipikus kármelita eszme : a mesterkélt előretörtetés kifigurázása. A XVII. század első felében a két alapító Szent tanítása különböző fokban válik ismeretessé a Rend kebelében s így befolyásuk is különböző.
