Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rónay György: Egyházi irodalom és műveltség Szent Istvántól Kálmán király haláláig
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 273 Irodalom Literatur — Bulletin. A pannonhalmi főapátsági Szent Geilért Főiskola Évkönyve az 1940/41-i tanévre. Közzéteszi: dr. Kocsis Lénárd. Pannonhalma, 1941. — A magyar és katolikus kultúra egyik előkelő gócpontja Pannonhalma, melynek monostora és főiskolája az onnan kikerülő tanárok révén leheli szét az országba a bencés lelkületet s vele rokon műveltséget. Ennek megérzékeltetésére és felismerésére szolgál a címben említett Évkönyv, mely 336 lapon keresztül tárja elénk azt a nagyméretű munkát, mely a főiskolában folyik a benedictinus jelmondatnak megfelelően : ora et labora ! Az imabuzgóság és a munkaszeretet képes csak arra a nagyszerű eredmény létrehozására, melynek egyik bizonyítéka éppen a szóbanforgó Évkönyv. Igaz örömmel kell üdvözölnünk megjelentetését, hiszen 1917 óta nélkülöznünk kellett. Bár az 1940/41. tanévet öleli fel, mégsem lehetett figyelmen kívül hagyni az elmúlt 23 évet sem s ezt az időközt s annak eseményekben bővelkedő történetét Kocsis Lénárd igazgató foglalja össze lüktető elevenséggel «A Főiskola élete» címén. A nagy körültekintéssel készült tanulmány befejezőképen az utolsó helyre került, bár megérdemelte volna a legelsőt, mivel az olvasót legelsősorban az érdekli : mi történt az elmúlt 23 év alatt? Amint általában az iskolapolitika az utóbbi két évtized alatt a különböző kísérletezés folytán mozgalmas képet mutat, nem kivétel ez alól a nevezett Főiskola sem, mivel a pap- és tanárképzésnek itt is elég hullámos vonalat kellett megfutnia. Az előbbinek ideje felemelkedik hat évre, az utóbbié pedig ötre. A főiskola mellett működik kezdetben a pannonhalmi gimnázium magánjelleggel, később megnyeri a nyilvánossági jogot, amikor pedig megszűnik, a tanárjelöltek gyakorlóévüket a győri, ugyancsak bencés, gimnáziumban folytatják s csak az utolsó években kerülnek Pestre, a Tanárképzőintézetbe, de a Rend szerzett jogainak épségbentartása mellett. Pontos beszámolót nyerünk még ugyanitt a személyi változásokról, halálozásokról, a főiskola életének minden szükséges és nevezetesebb mozzanatairól. Az Évkönyv gerincét mégis csak a magvas tanulmányok alkotják, s ezek tárgykörüket a filozófiából, irodalom- és liturgiatörténetből, továbbá a nyelvészetből, természetrajzból és a geometriából merítik. Blazovich Jákó : A fizikai okság elve s a kvantumfizika címen azt fejtegeti, hogy némely fizikust a kvantumelmélet kiépítése miként sodort arra a veszélyes útra, melyen a metafizikai oksági elv általános értékű érvényét próbálta megdön- teni. Nem lehetett könnyű e feladatnak olyanképeni megoldása, hogy azt a laikusok is megértsék, azonban Blazovich jól ismert tudása és kitűnő tolla minden zökkenő nélkül tette meg. Árpádházi Boldog Margit életének és kortörténetének egyik legalaposabb ismerője, Lovas Elemér terjedelmes értekezésében súlyos érvekkel és szövegkritikával kimutatja, hogy Margit életírója nem lehet más, mint gyóntatója, Marcellus atya. A liturgiatörténet terén előnyösen ismert Radó Polikárp ismét két értekezéssel gazdagítja ezt a tárgykört. Az «Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai» címűben 21, Theologia. 18
