Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
252 MÓRA MIHÁLY tényállás aránylag ritkán fordul elő, és hogy maga ez a házassági köte- léki per rendkívüli, kivételszámba megy a rendes házassági köteléki per mellett, amelynek rendszerbeli és jogelvi fontossága —- mint általában a szabály a kivételt — a rendkívüli házassági köteléki pert hátrább állítja. Rendszerbelileg tehát a rendkívüli házassági köteléki per a rendes házassági köteléki per alóli kivételként jelentkezik. A házassági köteléki per alapgondolatai, jogelvi berendezkedése a rendes házassági köteléki perben rakódtak le. Az előbbi jogászi konstrukciójával, jurisz- tikus gondolatgazdagságával, perjogi tartalmával nem áll arányban az utóbbié. Mindez és főleg a kivételesség a szisztematikus gondolkozás számára nem annyira a mellé, mint inkább az alárendelést involválja. Jogtartalmi és rendszerezési szempontból a rendkívüli házassági köteléki per intézménye föltétlenül a rendes mögé kerül. Ez a hátrábbállás talán még indokoltabb a jogdidaktika területén. Az egyetemi oktatás számára különben is korlátoltan rendelkezésre álló keretben jó, ha a rendes házassági köteléki per tárgyalására jut megfelelő idő, a rendkívüliről elég tudni a legszükségesebbeket. Igaz, hogy az eljárás fordítottjára is lehetne érv. Az a pedagógia, amely az egyszerűbbtől halad a bonyolultabb felé, a házassági köteléki perek ismertetését éppen a rendkívülinél, tehát az egyszerűbb szerkezetűnél kezdhetné. Ez azonban azért nem lenne célszerű, mert hátránya nyilvánvaló : a rendes házassági köteléki per számos szabálya a rendkívüliben is érvényes lévén, jóformán az egész rendes házassági köteléki per szabálytömegét anticipálni kellene a rendkívüli tárgyalásakor. Ezzel szemben áll, hogy a kivételes házassági köteléki per hatása a kereset sikerre vezetése esetén ugyanaz, mint a rendes házassági köteléki perben előterjesztett kereseté : a házasság érvénytelenségének megállapítása után a házastársak mindegyike új házasságot köt hét. Ennél az eljárásnál tehát ugyanaz a magnum Sacramentum forog szóban, mint a rendes házassági köteléki perben. Nem utolsósorban éppen ezért szükséges, hogy a házassági köteléki kereseti jog (1970. sköv. o.) szabályai mindkét házassági köteléki perben érvényesüljenek, amiként a favor matrimonii hatásköre sem szorulhat csupán az egyik bírói eljárásra.1 Mindkét házassági köteléki perben a házasság érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítása lesz a per eredménye, mindkét kereset egyaránt ama keresetek közé tartozik, amelyeket a perjog megállapítási kereseteknek nevez, amiként mindkét per egyaránt konstitutiv per. Viszont, lévén mindkettő státusper, egyikben hozott végítélet (sententia definitiva) sem emelkedik jogerőre. Az effektusbeli azonosságból azonban az is következik, hogy 1 L. tőlem: Házassági kereseti jog a köteléki perben az egyházi jog szerint, a Pázmány Egyetem egyházi jogi és polgári törvénykezési jogi szemináriumának kiadványai, 2—3 sz., Baranyay J. előszavával, Budapest 1941, 167 s köv. 1.
