Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
16 PATAKY ARNOLD alkalmával is az Isten oltalmát biztosítja az igazaknak. — Szent Pál e helyen semmiféle idéző formulát sem használ. Az értelem szerint az ix níarecog szavak itt a Çriosrai igével kötendők össze. Habakuk próféta héber szövege nem annyira hitről, mint hűségről (n^BS) beszél. Habakuk próféta könyvének e helyét Róm. 1, 17. és Gál. 3, 11. ugyanabban az értelemben idézi, mint Zsid. ; ez is mutatja, hogy a Zsidókhoz írt levél gondolatköre megegyezik Szent Pál apostol eszmevilágával. A 11. fejezetben a szent szerző végigmegy az egész ószövetségi üdvösségi rend történetén. Megadja a hit meghatározását (1.), megmagyarázza, hogy a teremtés tényét is csak a hit fényében értjük meg (3.), majd a 4. verstől az utolsóig (40.) Ábeltől kezdve a Makkabeus hősökig elvonultatja előttünk az ószövetség nagy embereit, akik hitüknek valamely fényes tanujelét adták. A szent szerző a 12. versben a saját gondolatait Ábrahámnak számtalan ivadékáról a Szentírás szavaival fejezi ki (v. ö. Móz. I. 15, 5 ; 22, 17 ; 32, 13.). A 18. versben Móz. I. 21, 12-t idézi ngoç ôv éXodrj&T) szavakkal : «Izsák utódait hívják majd a te ivadékodnak».1 A 19. versben Izsák megmentését naQaßoXrj-nak, jelképnek mondja, mert őt a feltámadt Krisztus típusának tekinti. A 21. versben a szent szerző Móz. I. 47, 31. Alexandriai fordításának az olvasását veszi át, amely eltér a mai maszoréta pontozástól, de elhagyja az «Izrael» szót: xai TZQOosxvvrjoev snl ró axqov rfjç ßdßöov avrov, «És imádva borult le botjának fejére». TM helyesebben naa (ágy)- nak pontozza azt a szót, amelyet a LXX rt3B (bot)-nak olvasott : «És Izrael imádva boiult le ágya fejére». A 26. vers a zsidó népnek egyiptomi elnyomatását «Krisztus gyalázatának» mondja, mert abban Krisztus szenvedéseinek előképét látja. Ezzel újra reávilágít az ó- és az újszövetségnek benső kapcsolatára és egységére. Egyébiránt azonban e fejezet szorosan vett idézetet nem tartalmaz. 12,5—6. betűértelemben, de két csekély eltéréssel Péld. 3,11.12-t idézi az Alexandriai fordítás szerint (5. vis /xov, LXX : vié ; 6. naiösú- ei, LXX : éMy%si) : 5. «Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, Se el ne csüggedj, ha megbüntet ; 6. Mert akit az Úr szeret, azt megfenyíti, És megostoroz minden fiút, akit magához fogad. A 12. versben íz. 35, 3. szavaival, a 13-ban pedig Péld 4, 26. igéivel kitartásra buzdítja a csüggedőket, de idéző bevezetést nem használ. Az Izaiásból vett idézet mind a maszoretikus szöveggel, mind a Hetvenes görög fordítással megegyezik, a Példabeszédek könyvéből vett idézet szövege azonban közelebb áll a Hetvenes görög szöveghez, bár értelem tekintetében nincsen különbség a héber szöveg és az Alexandriai fordítás között. 1 V. ö. Róm. 9, 7.
