Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Péterffy Gedeon: A tevékeny élet Aq. Szent Tamásnál
138 PÉTERFFY GEDEON vonatkoztatott szellemi magyarázatát, amelyek a misztikus teológiában később is állandó jelképei maradtak a két életformának.1 Kelet aszketikus tanítását a nyugati szerzetesség számára Cassianus közvetítette, aki munkáiban rendszerbe foglalta a keleti remeték és szerzetestanítók kijelentéseit. Szerinte is a tevékeny életnek igazi célja, hogy a tökéletességre törekvőknek lelkében a szenvedélyek megfékezése által lelki békét teremtsen és így készítse elő őket a szemlélődésre. Kiemeli még azt is, hogy a tevékeny élet igen szerteágazó és a felebaráti szeretet különböző cselekedeteit is felöleli, amelyek közül mindenki a hajlamai szerint a neki legmegfelelőbbet végezheti.1 2 A nyugati lelkiség igazi nagy tanítómestere azonban ebben a kérdésben is Szent Ágoston volt. Nincs kizárva, hogy Szent Ambrus közvetítésével Origenes gondolatai is ösztönszerűleg hatottak rá, mégis a tevékeny és szemlélődő élet szembeállítására azok a hasonlatok és képek, amelyek a két életnek hagyományos szimbólumai voltak, az ő megfogalmazásában lettek közismertekké.3 Felfogására itt is jellemző, hogy az örök élet és földi világ, a természetes és természetfölötti élet távlatai egybeesnek. A két élet különbözősége nála azt is jelenti, hogy a szemlélődő élet igazi területe a másvilág, a tevékenységé pedig a földi munka.4 Szent Ágoston magasan szárnyaló kontemplativ lélek volt, de egyben tevékeny életet élő lelkipásztor is. Egyéniségének ez a vonása tanításában is érvényre jut, mikor azt mondja, hogy a szemlélődő ember, aki tulajdonképen már a másvilág boldogságát ízleli, szeretetből magára veszi a tevékenység fáradalmait.5 Így lesz a tevékeny élet megjelölés 1 Legnevezetesebb Mária és Mártha alakja: Comm, in Joan. IX. 18. (Corp. Bér. 547. o.) 1. Völker : i. m. Das Verhältnis des tätigen Lebens zur Gnosis, 192—196. o. 2 Az első collatióban, amelyben a szerzetesi élet célját a tökéletességben határozza meg, ami nem más, mint a szemlélődő élet, idézi ő is Mária és Mártha példáját (c. 8.). A spiritalis scientia-ról szóló XIV. collatióban — mai kifejezéssel misztikus ismeretnek mondanánk — részletesen is leírja, hogy a szemlélődéshez a tevékeny élet (actualis vita) útján juthatunk el. (c. 1—7.). 3 Rachel és Lia : C. Faustum Manich. XX11. c. 52. (P. L. 42, 432), Szent Péter és Szent János apostolok : In Joan. tr. 124. n. 4—8. — V. ö. Sum. theol. I. 20, 4 ad 3. Mária és Mártha : Sermo 104. c. 3. n. 4. (38, 617—618.) 4 «In his duabus mulieribus, duas vitas esse figuratas, praesentem et futuram, laboriosam et quietam, aerumnosam et beatam, temporalem et aeternam ... In Martha erat imago praesentium, in Maria futurorum. Quod agebat Martha, ibi sumus : quod agebat Maria, hoc speramus.» Sermo 104. c. 3. n. 4. (38, 617—618.) 5 Érdemes idézni ezeket a nyugati lelkiség szellemére annyira irányadó sorokat : «Ex tribus vero illis vitae generibus, otioso, actuoso et ex utroque composito, quamvis salva fide quisque possit in quolibet eorum vitam ducere, et ad sempiterna praemia pervenire ; interest tamen quid amore teneat veritatis, quid officio charitatis impendat. Nec sic quisque debet esse otiosus, ut in eodem otio utilitatem non cogitet proximi; nec sic actuosus, ut contemplationem non requirat Dei... Otium sanctum quaerit charitas veritatis : nego-
