Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Gálos László: Isten képe és hasonlatossága az Egyházban
130 GÁLOS LÁSZLÓ ség : pléróma, melyben, mint beteg tagok az egészséges testben, benne vannak a többi egyházak is. A Krisztushoz való tartozás közössége tág, az egyes egyházak közti választófalak nem érnek az égig, a szakadárok csak Krisztus ruháját tépték szét, magát a misztikus Krisztust nem. Ezért nem ismer a görög-keletiség pars pro tot-t, hanem csupán pars in toto-t.1 A katolikus felfogás vallja az Egyházról szintén, hogy az a misztikus Krisztus. De ebben a testben a tagok és a fő egysége több mint erkölcsi egység, viszont kevesebb mint hypostatikus egység. Mi tagok isten igéjének magjából fogantattunk, a keresztségben Istenből újjá- születtünk, tehát részesedve az isteni életből magasabb létrendbe emeltettünk, melynél fogva megillet bennünket az Isten fiai elnevezés2 a Szentírás szerint : «Isten fiainak nemcsak neveztetünk, hanem azok is vagyunk.»3 Az Egyház egységét biztosítja a fő : Krisztus és a rejtett szerv : a szív, aki a Szentlélek, akit Krisztus küld az Atyától és aki nem magától szól, hanem Krisztustól veszi, amit hirdet nekünk,4 tehát a hozzá való tartozás szoros élettani egységet mutat. Így lesz az Egyház Krisztus teste, de egyben jegyese is és a mi anyánk az efezusi levél mélyértelmű tanítása szerint : «Én Krisztusra és az Egyházra nézve mondom : ketten lesznek egy testté».5 2. Az Egyháznak ezt a primer voltát és anyaságát tagadják a demokratikus egyházfogalmat valló, többnyire presbyterián egyházalkotmánnyal bíró és laikus papságot hirdető felekezetek. Szerintük nem az Egyház szüli, szenteli és élteti a híveket, hanem fordítva : az Egyház a hívők, tiszták, predestináltak, jámborok közösségéből utólagosan előállt szekunder alakulat. «Ahol Isten igéjét helyesen hirdetik és hallgatják, ahol a szentségeket Krisztus alapításának megfelelően szolgáltatják ki, ott van Istennek valamiféle egyháza» — írja Kálvin.6 Ugyanő az egyháztartozás ismérvét az isteni előrendelésben látja, mikor így ír: «Az Egyház alapja Istennek titkos kiválasztása.»7 Laikus papságot valló egyházszervezete, melyet 1567 óta az angol puritánok vagy nonconformisták ú. n. alacsony egyháza «Low church» is átvett,8 pres4Zankow: Das orthodoxe Christentum des Ostens. Berlin, 1928. 134—142. 8 Aqu. Szent Tamás : De veritate qu. 29. 3 I. Ján. 3, 1. 4 Ján. 15 25; 16, 14. 5 Efez. 5, 31. 6 «. . . illic aliquam esse Dei Ecclesiam.» Instit. IV, 1, 9. Ugyanígy lényegében a Confessio August, art. VII. és a Confessio Belgica art. 29., mely utóbbi az ismérvek közé sorozza még a helyes egyházfegyelem megtartását is. Műhler i. m. 414. J. Lortzing : Die augsburgische Konfession. Paderborn, 1930. 38. 7 Instit. IV. 1. 2—3. Möhler i. m. 117. skk. 8 Cartwright Tamás (f 1603) cambridgei tanár és prédikátor alapítása. Funk—Bihlmeyer : Kirchengeschichte III. Paderborn. 1934. 178.
