Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei

AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 367

komoly nehézségét képviselik.1 A további odavaló emlékek (mozaikok és miniaturák) a bizánci művészet elég késői termékei.* 1 2 Strzygowski mégis e tájon keresi az ókeresztény művészet begyökérzését.3 — Georgia nyugati határán, Pontusban van Trapezunt (a régi Trapezus) kikötőváros. Hagia Sophia-egyháza újabban több régészeti és műtörténeti munkálat tárgya

volt.4 Artner Edgar.

(Folyt, köv.)

Irodalom — Literatur — Bulletin.

Szent Gotthárd hildesheimi püspök élete. Kritikailag feldolgozta P. Sulzbeck Ferenc O. S. B. Németből szabadon. Kiadja a Magyarországi Ciszterci Rend Zirci Kongregációja.

A nagy reformáló apát és püspök történeti alakja nemcsak az egyetemes egyháztörténelem és hagiográfia, hanem Szent István király apostoli tevékenysége és a magyar kereszténység meggyökereztetése tekintetéből is magasan kiemelkedik korának megújhodást hozó szellemi áramlatában. A magyar térítésből ismert Piligrim passaui püspök és Frigyes salzburgi érsek, továbbá Szent Wolfgang regensburgi püspök neveltje és szellemük örököse. Mint apát sorra megreformálja a hazánk nyugati határaihoz közeleső bencés kolostorokat, Niederaltaichot, Hersfeldet, Kremsmünstert és ezzel előkészíti azok megújult lelkű lakóit a sokat ígérő magyar lelki aratásra. Tanítványai

1 Tschubinaschwili György : Zur Frage der Kuppelbauten Armeniens (Byzantinische Zeitschrift 1928, 73.) — U. a. : Die große Kirche von Thalin in Armenien (U. 0.1929—30, 531.). — Sauer Jos. : Die Kreuzkirche bei Mzchet (Georgia), (Röm. Quart. 1931, 607.). — Tschubinaschwili: Georgische Baukunst, Tiflis 1934. — Az említett problémát De Angelis d’Ossat vetette fel : Le origini romane della cupola bizantina, Roma 1936. — U. a. : Sugli edifici ottagonali a cupola nell’antichità e nel medioevo (Estratto dagli Atti del I Congr. naz. di storia dell’architettura 1936.) — Giovannoni Gustavo : L’orga- nismo a volta dall’architettura romana alia bizantina (Felix Ravenna 1939,

5. — Igen jó szemléltetésekkel.).

2 Volbach a georgiai művészetről : Rőm. Quart. 1930, 77. - Tschubinaschwili : Die georgische Kunst (Osteuropa 1930, 759.). — Georgische Kunst, Berlin (kiállítási katalógus) 1930. — Weitzmann Kurt : Die armenische Buchmalerei, Bamberg 1933. — Sirarpie Der Nersessian : The date of the initial miniatures of the Etschmiadzin Gospel (The Art Bulletin 1933, 327.). — Baltrusaitis Jurgis : Les recherches d’art et d’arch. en Géorgie (Bulletin de l’Office internazionale d’arch. et d’hist. de l’art 1937, 10. 61.).

8 Les vestiges d’art chrétien primitif près de l’église arménienne de Diabekir et leur décoration irano-nordique (Mélanges Ch. Diehl 1930, 192.). — Hagiografiai vonatkozás Peeters P. : Sainte Sousanik, martyre en Arménie- Géorgie (Analecta Bolland. 1935, 5., 245.).

4 Brunov N. : La Sainte-Sophie de Trébizonde (Byzantion 1929, 393.). — Alpatov M. : Les reliefs de la Sainte-Sophie de Trébizonde (U. o. 407.). — Rice D. T. : Notice on some religions buildings in the city and vilayet of Trebizond (U. o. 1930,47.) — Chrysanthe Ph. : "// rxxh\a'M Tgaztelowro,-, Athéné 1936. — Lásd még Byzantion 1938, 363.