Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
364 ARTNER EDGAR 5. Míg a zsidóság ilyen bizonytalanul tapogatózott az Isten fiainak «művészi szabadsága» felé, a szomszédos Szyriában habozás nélkül hozzáláttak a vallásos tárgyak szemléltetéséhez. Nemcsak a szent személyek utánzására törekedtek, hogy így az égieknek a földiekkel való találkozását legalább képek útján megvalósítsák, hanem a képek használatáról azok tiszteletére is megtörtént már korán az átmenet. A típusos ábrázolásoknak is Szyria a hazája a legtöbb régiségkutató szerint.1 Nem csoda tehát, ha általános nézőponton kívül2 számosán részleges kutatás tárgyává is tették Szyriának The fondation of Dura-Europos on the Euphrates (Annales de l’Inst. Konda- kow, Praha 1938, 99.). — U. a. : Dura-Europos and its art, Oxford (Clarendon Press) 1938. — Aubert M. : Le peintre de la synagogue de Doura (Gazette des Beaux Arts 1938, 1.). — Watzinger : Die Christen in Dura IV. Die Denkmäler 1. Archäologie und Kunstgeschichte (Theol. Blätter 1938, 114. — Oriens Christianus 1939, 157.). — Excavations at Dura-Europos. Preliminary Report . . . 1933—4, and 1934—5, by M. J. Rostovtzeff, F. E. Brown, and C. B. Welles, New Haven, Yale Univ. Press (London, Milford) 1939. — Ferma A. : Dura Europo (Civ. Catt. 1939. 3, 428.). — U. a. : D.-E. e la sua sinagoga (U. o. 4, 75.). - H. Grégoire tanulmányát lásd fentebb. - Mezopotámiára nézve V. ö. Guyer S. : Zwei spätantike Grabmonumente Mesopotamiens und der älteste Martyrgrab-Typus der christlichen Kunst (Festschrift... Oppenheim, Berlin 1933, 148.). 1 Wulff Oskar : Ein Gang .durch die Geschichte der altchristlichen Kunst (Repertorium für Kunstwissenschaft 1911, 281. és 1912, 193.). — U. a. : Altchristliche und byzantinische Kunst, 1914—16. : Wesen und Werden der altchristiichen Kunst. - U. a. : Bibliographisch-kritischer Nachtrag zu «Altchr. Byzant. Kunst», Potsdam 1936. - Kaufmann : Handbuch der christlichen Archäologie, Paderborn 1913. - Míg Schultze Viktor a szyr befolyás túlzását vetette már ezeknek is a szemére (Grundriß der christlichen Archäologie), a már többször idézett Eiliger újabban jóformán teljesen Szyria mellett foglal állást s ezt tekinti a keresztény művészet szülőhazájának. A fentiekben az ő felfogását adtuk. A «keleti hipotézis» atyja, Strzygowski közben tovább ment s azt állítja, hogy a művészet (jelképpel kifejezni a gondolatot) Iránból származik, Az összehasonlító történelmi módszerrel jött rá erre, amikor talaji, néplelki és gazdasági adottságokból magyaráz. (L’ancien art chrétien de Syrie, Paris 1936.) Újabban azután mindinkább északra tolja a keresztény művészet szülőhazáját, amiben nemzetének közismert «néplelki» átalakulása és ezzel összefüggésben saját «gazdasági adottsága» félreérthetetlenül belejátszanak. V. ö. : Spuren indogermanischen Glaubens in der bildenden Kunst, Heidelberg 1936. — Morgenrot und Heidnischwerk in der christlichen Kunst, Berlin 1937. — Nordeinstellung und Volksdeutsche Bewegung (Historische Zeitschrift 1938, 75.). - V. ö. Baumstark méltatását : Oriens Christianus 1939, 245. 2 Krencker D. : Neue Forschungen in Kleinasien und Nordsyrien im Herbst 1928. (Forschungen und Fortschritte 1929, 134.) — Froment : Carte touristique et archéologique du Caza de Harem (Syria 1930, 280.). — Dusand R., Deschamps P., Seyring H. : La Syrie antique et médiéval, Paris 1931. — Strzygowski említett művén kívül : L’art chrétien de la Syrie, Paris 1931. — Guyer S. : Le rôle de l’art de la Syrie et de la Mésopotamie à l’époque byzantine (Syria 1933, 51.). - Mattem J. : A travers les villes mortes de Haute Syrie (Mélanges . .. Beyrouth 1933, 1.). - Lassus L. : Introduction à l’étude de l’art chrétien en Syrie au Ve et VIe siècle (Al Machriq 1934, 161.). — U. a
