Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
362 ARTNER EDGAR összefüggő intézkedés egykorú kőbevésett emléke.1 — Palesztina többi epigrafikus és főleg művészi emléke (mozaikok) elég késői korból való.2 Valamennyi abból az időből, amikor már a judaizmus leszerepelt. Talán ez a megfigyelés támasztotta alá azt a nézetet, amely szerint a zsidóságból megtért egyházak a képes ábrázolásnak ellenségei voltak s így a keresztény művészet történetében refraktárius szerepet töltöttek be.3 Az újabban fellendült zsinagóga-kutatás is ezt a felfogást látszik igazolni, legalábbis Palesztinára vonatkozóan.4 4. Annál nagyobb szenzáció volt Dura-Europos ! A római birodalom e régi keleti határvárosában, az Eufrát partján, ugyanis olyan zsinagóga romjait találták meg, amelynek több helyisége számos ószövetségi jelenet 1 Vincent L. H. : Epitaphe prétandue de N. S. Jésus Christ (Atti Sella Pont. Accad. Rom. di Arch, crist. Rendiconti 1932, 215.). — Lösch dteph. : Diatagma Kaisaros. Die Inschrift von Nazareth und das Neue Testament, Freiburg im Br. 1936. 2 Abel F. M. : Inscription chrétienne du Ghôr-es-Safy (Rev. Bibi. 1931, 91.). — Alt A. : Anfang und Ende des altchristlichen Inschriftswesen in Palästina und Arabien (Palästina Jahrbuch 1933, 83.) : Hauranban a IV. században, Gazaban az V. században kezdődött. — V. ö. Schlanck B. uggyanarról ugyanott. — V. ö. Lassus J. : Deux églises cruciformes du Hauran (Bulletin d’études orientales de l’Institut Française de Damas 1931.). — Dunand M. a haurani feliratokról: Revue Biblique 1932, 397., 561., 1933, 235. — Ileffe i. m. : a Jeruzsálemben újabban feltárt ókeresztény temető egyik feliratán Sámuel ibériai püspök szerepel. — P. Lemaire : Mosaïques et inscriptions d’El-Mehayet (Rev. Bibi. 1934, 385.). - Alt A. : Aus der 'Araba III. Inschriften und Felszeichnungen (Zeitschr. des Deutsch. Palästinavereins 1935, 60.). : Phaino görög keresztény feliratai. — Thomsen P. : Der Künstler des Mosaikkarte von Madaba (Byzantinische Zeitschrift 1929—30, 597.). — Fitz—Gerald G. M. a bethsani leletekről : Palestine Explorations Fund 1931, 59. — Avi Yonah M. : Mosaic pavements in Palestine (The Quart, of the Dep. of Ant. in Pal. 1932, 136., 163.-1933, 26., 49.-1934, 187.). - U. a. : Lead coffins from Palestine (U. o. 1934, 87, 136.). — Liturgikus vonatkozásokról v. ö. pl. Bel- vederi : La liturgia della Passione a Gerusalemme e in Occidente al secolo IV e al secolo V (Riv. di arch, crist. 1931, 315.). — Callewaert : La synaxe eucharistique à Jérusalem, berceau du Dimanche (Ephemerides Theologicae Lovanienses 1938, 34.). — Hagiografiai fontosságuk van pl. Fergnani G. : II. sepolcro di S. Stefano protomartire scoperto a Beitgemal, Torino 1931. — V. ö. Riv. di arch, crist. 1933, 176. és szerző : Az egyházi évnek leírása, Budapest 1923, 53. — De Vaux R. : Glanes archéologiques à Ma’in (Rev. Bibi. 1939, 78.). Transjordániai feliratok kereszt jellel. — Kirk G. E. : Early Christian gravestone-formulae of southern Palestine (Pal. Explor. Quarterly 1939, 181.). 3 Igy pi. Eiliger i. m. Lásd fentebb 86. j. 4 Barrois A. cikkei a Djérash és Beit-Alpha-ban talált zsinagógákról : Revue Biblique 1930, 257. -Sukenik E. L. : Neue Synagogenforschung (Arch. Inst, des Deutschen Reiches, Berlin 1930,383.). — U. a. : The ancient synagogue of Beth-Alpha, Jerusalem and London 1932. (V. ö. Rev. Bibi. 1933, 365.) — Frey : Une ancienne synagogue de Galilée récemment découverte (Riv. di arch, crist. 1933, 287.). — Sukenik : The ancient synagogue of El-Hammeh, Jerusalem, 1935.
