Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei

ÚJ HATÁSKÖRI DÖNTÉSEK A HÁZASSÁGI PERJOG TERÉN 359 désben maga a kódex konzerválta a kongregációnak, mint közigazgatási hatóságnak a bírósággal konkurráló hatáskörét). A kongregáció dönt továbbra is az 1929 december 23-i Instructio értelmében a bíróságok illetékességének kérdésében a quasidomicilium alapján. A bizottság döntése értelmében az Ordinariusok a jövőben is kötelesek a kongregációnak a házassági perekről évenkint jelentést küldeni s érvényben maradnak az olaszországi házassági perek bíróságainak összetételére és működésük ellenőrzésére vonatkozó fen­tebb már említett rendelkezések. Kimondta még a kódexmagyarázó bizott­ság, hogy az ügyész és a kötelékvédő nem tekinthető a kongregáció delegált­jának vagy reprezentánsának, így ezek működését a kongregáció esetenkint nem irányíthatja. Végül kimondta a bizottság, hogy a kongregáció nem avat- kozhatik bele az 1971. kánon 2 §-a alapján történt feljelentéssel megindított házassági perbe, kivéve, ha a házasságvédő vagy az ellenfél a «litis contestatio» előtt él jogorvoslattal a kongregáció előtt az Ordinarius ama megítélése ellen, hogy a feljelentéssel élő vétkes házasfél a megbánás igazi jelét adta-e, illető­leg a közjó érdeke, avagy a botrány elkerülése igazolja-e az ügyész perindí­tását. Ilyen esetekben a kongregáció korrigálhatja az Ordinarius megítélését. Ez az intézkedés — amint Roberti az Apoltinaris-ban (1940. 204.) megjegyzi — nem bírói, hanem közigazgatási cselekmény, annál is inkább, hiszen a per még meg sem kezdődött. A kódexmagyarázó bizottság utóbbi döntése igyekezett különbséget tenni a házassági ügyek bírói és közigazgatási funkciói között, de egyesek még most sem hiszik, hogy a döntés minden vitát kiküszöbölt a jövőre nézve (1. Haring, Arch. f. Kath. Kirchenrecht, 1941. 59). Kontor Lajos. Az utolsó évtized ókeresztény régészeti kutatása.i Rómán kívül. (Folytatás.)1 Az alkalmasint Mózes halála helyén épült háromhajós bazilika alatt (Rás Siága) még pogány oltárt találtak, de Khirbet el-Muhajet egyik templomának romjai közül viszont ókeresztény oltár darabjai kerül­tek elő hagiografikus jelentőségű könyörgéseket tartalmazó feliratokkal. Más felírat az ottani egyház hierarchikus szervezetét tételezi fel. Wádi ’Ayun Mûsâban épületmaradványokon kívül remete-barlangokat is találtak.* 1 2 — Még a jeruzsálemi Szentsír-templom3 és egyéb emlékek iránt való érdeklő­1 Az előző részt lásd Theologia 1941. (Vili.) 3. sz. 266—277. I. 2 Saller Silv. : L’église du Mont Nébo (Revue Biblique 1934, 120.). - U. a. : De inscriptionibus in Monte Siaghah (Nebo) inventis (Antonianum 1934, 345.). — Kirsch : Anz. f. ehr. Arch. (Rőm. Quart. 1934, 329.). — U. a. (U. o. 1936, 295.). — Bagatti B. : Edifici cristiani nella regione dei Nebo (Riv. di arch, crist. 1936, 101.). — U. a. beszámolója a IV. Congr. Roma 1938. 3 Dalman 0. : Studien zur Grabeskirche in Jerusalem (Zeitschrift des Deutschen Palästinavereins 1929, 115.). — Themeles P. T. cikke az Anastasis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom