Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
356 GRUBER MIKLÓS volna gondolatait. E párhuzamos idézetek csak filológiai eszközökkel való igazolása kívánnak lenni annak a ténynek, hogy Széchenyi ezeket a munkákat ismerte s gondolatvilága rokon a bécsi romantikusokéval, mert ugyanabból a forrásból fakadt. Nem utasítjuk el azonban magunktól azt az egészen természetes gondolatot, hogy e munkák olvasása ösztönzőleg hatott rá éppen abban az irányban, hogy elgondolásait irodalmi úton, könyvekben terjessze, sőt azt sem, hogy a problémák jobb meglátásához és gondolatainak világosabb és pontosabb kifejezéséhez segíthették. Hiszen gyakran megtörténik, hogy éppen valamely olvasmányunk hatása alatt válik bennünk konkrét gondolattá az, ami addig inkább csak sejtelemként élt bennünk. Ha ez Széchenyivel is így történt volna, az is csak azt bizonyítaná, hogy benne abban a pillanatban megszólalt a congenialis romantikus államférfiú. De a Hitel megírásakor Széchenyi már 39 éves, tehát kiforrott érett férfi, aki nem az ifjú hirtelen lobbanó lelkesedésével szegődik egy neki tetszetős gondolat szolgálatába, hanem a kialakult egyéniség kritikájával és logikájával alakít ki magában egy gondolatrendszert. Az idézett levél és napló részletekben bizonyítékokat kaptunk arra, hogy a romantika eszméivel akkor ismerkedett meg, amikor az egyéniség kialakulásának és a férfivá érésnek éveit élte abban a Bécsben, amely ugyanakkor a romantikusok legjavát gyűjtötte falai közé. Érett férfikorban írt első nagy munkája pedig arról tanúskodik, hogy ez, akár a vele congenialis romantikusoknál, egész életre szóló élmény volt ; akkor kialakított eszmevilágához mindvégig hű maradt. Gruber Miklós.
