Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
SZÉCHENYI ISTVÁN ESZMEVILÁGÁNAK ROMANTIKUS GYÖKEREI 347 minden, de ekkor különösen a nemzetgazdaság. Honnan vette vagy kapta a címeket, arra a naplóból nem kapunk felvilágosítást. Tudjuk azonban, hogy Müller is a Hofbauer-körhöz tartozott, a Széchenyi- családdal is ismerős volt. Ekkor ugyan nem tartózkodott Bécsben, de az ottani romantikusokkal a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn. A velük való személyes érintkezés fordította Széchenyi figyelmét munkásságukra és így Müller munkáira is. A feljegyzett munkák közül kettőt, a Die Elemente der Staatskunst és Von der Notwendigkeit einer theologischen Grundlage der gesammten Staatswissenschaften címűeket elolvasta, erre bizonyíték első nagy munkája, a Hitel. Egy nagy gondolkodó első nagy munkája mindig rendkívüli jelentőségű. Rendszerint hosszú előkészület, sok tanulás, olvasás, elmélkedés előzi meg, több mint bármely későbbit. Egy kidolgozott élet- programm megvalósításának első jelentős állomása. Éppen azért több, mint egy munka a többi közül, rendszerint benne mint csirában megvan a többi is. Van benne mindig valami türelmetlen buzgóság, sokkal többet mond, mint amennyit a cím ígér, mert írója alig várja, hogy mindazt, ami őt foglalkoztatja, amin éveken át töprengett és aminek megvalósítása neki lelkiismereti ügye, közölje, átültesse mások leikébe. Ez a Hitel jelentősége is : A romantikus Széchenyi első hatalmas megnyilatkozása. Felvethetjük azonban a kérdést, miért írta meg a Hitelt? Van felfogás, amely szerint aktuális munka és az 1820-as évek mezőgazdasági válságával van kapcsolatban. De a Hitelben többet kell látnunk, mint csupán nemzetgazdasági tárgyú értekezést. Széchenyi már a huszas években részt vett különböző gyakorlati célú megmozdulásban, de olyan munkaterületet nem talált, ahol az akkor már hivatásának tudatára ébredt államférfi is szóhoz juthatott volna. Ez a lehetőség csak irodalmi téren kínálkozott neki. Különböző gazdasági, társadalmi, művelődési vállalkozásai sok tapasztalattal, okulással, nehézséggel és csalódással szolgáltak neki. Olvasmányai, elmélkedései megérlelték azt a meggyőződését, hogy a magyar közélet átalakításra szorul és hogy erre vonatkozó gondolatait a nemzet nyilvánossága elé kell tárnia. A hitel olyan téma volt, amellyel a romantikus államelméleti és nemzetgazdasági irodalomban igen sokat foglalkoztak. A fogalom nálunk is közkeletű volt, ezért Széchenyi nem is tartja szükségesnek, hogy definiálja vagy magyarázza, hanem egyszerűen utal rá mint közismert kifejezésére : «Én ezen kifejezést Hitel, azon értelemben veszem, melyet közéletben a Creditum jelent, ami nem egyéb, mint bizonyos lekötelezések által más kezében levő ingó és ingatlan vagyonúnkról nyert bizodalom és bátorság».1 Más helyen egyszerűen a megfelelő német szóra (Credit) utal,2 mert ezt jobban ismerték. 1 Gr. Széchenyi István, Hitel. Pest. 1830. 3. kiadás. (Tudnivaló.) 1 U. a. 184. 1.
