Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
SZÉCHENYI ISTVÁN ESZMEVILÁGÁNAK ROMANTIKUS GYÖKEREI. Széchenyi romantikus volta ma már elfogadott tény. Különösen politikai elveire vonatkozólag a köztudatba ment át az, amit Szekfű Gyula mondott róla, hogy ő az igazi politikai romantikus, aki a politikai romanticizmus alapelveit átgondolta, tökéletes rendszerbe foglalta.1 A romanticizmus fogalma azonban kizárja azt, hogy ennek elvei az ember tevékenységének csak egy vonatkozásában, vagy az élet egy elhatárolt területén érvényesüljenek. A romanticizmus — abban az érett stádiumában, amellyel Széchenyi érintkezésbe került — nem stílus vagy irány, hanem világnézet, életszemlélet, mely az ember egész gondolkodására és tevékenységére kihat. Ha tehát Széchenyi romantikus politikus, akkor romantikus politikájának egyéniségében kell gyökereznie, helyesebben a romantikus egyéniség egyik megnyilvánulásának kell lennie. S valóban legszemélyesebb megnyilatkozásai, naplói, levelei, nagyobb munkáinak alanyi, szinte önvallomásszerű részletei a leg- romantikusabb egyéniségek egyikét tárják elénk. A kérdés most már áz, hol, mikor és hogyan találkozott ő a romantikával, hogyan lett romantikussá. Erre kíván ez a tanulmány feleletet adni úgy és annyira, ahogy ezt a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik. E téren útbaigazít minket az, amit Széchenyi István szüleiről, a szülői házról, annak ismerettségi köréről és messzeágazó kapcsolatairól tudunk. A legbecsesebb adatokat természetesen Széchenyi fiatalkori leveleiből és naplóiból kapjuk, ahol élményeiről, olvasmányairól, ismerett- ségeiről, sőt lelkiéletének sok fontos mozzanatáról olvasunk, s így az alakuló, forrongó, lassan a kiérés felé haladó egyéniség világába tudunk bepillantani. Végül pedig éppen e szempontból egészen kiváltságos jelentőségű Széchenyi írásai közül az ő első nagyobb munkája, a Hitel, mely — amint látni fogjuk — a romantikus Széchenyi első igazi megnyilatkozása. Széchenyi szülei 1811 óta állandóan Bécsben laktak. Itt csakhamar bensőséges kapcsolatok szövődtek a Széchenyi-család és a bécsi romantikus társaság között, amely Bécs nagy apostola, Hofbauer Szent Kelemen köré csoportosulva a szellemi életnek és a közéletnek keresztény szellemű újjáépítésén dolgozott. P. Hofbauer Széchenyi Ferencnek ‘Szekfű Gyula: Három nemzedék. Bpest, 1920. 58 1. 22 Theologia.
