Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
278 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN Irodalom — Literatur — Bulletin. Jánosi József S. J.: Bölcselet és valóság. A filozófia és a valóságmegismerés természetének vizsgálata. Budapest, 1940. Szent István-Társulat kiadása. Kétségtelen, hogy nagy megrázkódtatások és szellemi vajúdások idején az emberek lelke jobban szomjazza a szellemi élet forrásainak kristályvizét. Ezért emelkedik manapság a nagyközönség érdeklődése a bölcselet iránt. Ebben eszmél a modern ember jobban és jobban önmagára, itt találja meg azokat a végső alapokat, melyek a szellemi zűrzavarban eligazítják. Ez az igény sugallta a tudós szerzőt, hogy az érdeklődő nagyközönségnek népszerűsítő munkát adjon kezébe, mely elindítsa a bölcselet útvesztőjében. Bár művét tudatosan népszerűsítő munkának szánta, mégsem mondott le tudományos igényeiről és a szakszerűség követelményeiről. Könyvének tárgyát is ez a szempont vezette. A népszerűsítés gondolatát szolgálja könyvének különösen első része, mely rövid és egészen új elgondolású bevezetés a bölcseletbe. A másik szempontot pedig, a szakszerűség és tudományos igényt, könyvének második része, melyben az ismeretelméletbe akar bevezetést adni. Első részének ezt a címet adta : Mi a filozófia? Nyilvánvalóan a bölcseleti bevezetés legelső és alapkérdését akarta jelezni. Nagy felkészültséggel és igen világos szemléltetésben igazítja el a tájékozatlan olvasót a bölcselet fogalomkörébe. Meghatározásában, felosztásában egészen a szigorú skolasztikus bölcselet anyagát nyújtja és ebben nem sok újat mond. Már a bölcselet felosztásában nem ragaszkodik oly szigorúan a mai skolasztikus felosztáshoz s egészen új csapáson indul, mikor az ismeretelméletet a bölcseleti szak- tudományok élére helyezi. Abban is érdekes, bár nem eredeti felfogása, hogy az ismeretelméletet a metafizikai részbe osztja, nagyon helyesen ! A logikának helyét azonban annyira késve jelöli meg, hogy ebben igen sok ellenvetést fog hallani szakkörökből. Érdekes fejezete a bevezető résznek az, amit a filozófia történetéről mond. Igen érdekes, főleg a nagyközönség szempontjából, a bölcseletnek világnézeti és a vallási vonatkozása. Művének második része szintén nagyközönségnek szánt útmutatónak készült, de az érintett problémáknak még ma is vajúdó dinamikája itt már magával sodorta és kénytelen volt igen sokszor egészen szakszerű fejtegetésekbe bocsátkozni. Itt már sokszor maga is nehezen birkózik meg a kérdésekkel, nem is csoda ! Hiszen új megoldást akar nyújtani az igazságmegismerés igazolására. Értelmünk valóságmegismerésének nagy kérdésében az ismeret és a valóság közötti megegyezést abból akarja levezetni, hogy kiindulópontnak a tudati tényítéletek igazolását veszi és abból építi meg a hidat az észítéletek igazolására, majd a külvilágra vonatkozó ítéletek igazolására. Sőt a végén nem tudja megállni, hogy a fogalmak valós értékének igazolását is ne kísérelje meg, bár nem tisztázta eléggé, hogy milyen címen, hiszen az előzőkben igen helyesen kihangsúlyozta, hogy csak az ítéletek tartalmazzák az igazságot, melynek a valós világgal való megegyezését kell az ismeret
