Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
272 ARTNER EDGAR 2. A mai értelemben vett Êszakafrika eme tartományai azonban már át is vezettek bennünket Keletre, amelynek erről az oldalról utunkba eső első hatalmas országa : Egyiptom. A vallástörténészek egyikét-másikát annyira varázslatába vonja e múltjában oly nagy kultúrájú vidék, hogy hajlandók hatásait eltúlozni. Annál nagyobb feladat vár itt az archeológusra, hogy a mindegyre szaporodó keresztény emlékek alapján az ilyenféle előítéleteket eloszlassa.1 Mert az aránylag késői, főként bizánci befolyásról tanúskodó emlékek2 mellett az újabb kutatások nem ritkán olyan építészeti,3 ikono- grafikus4 vagy plasztikai leletekre5 is bukkannak, amelyek az ókeresztényTripolitanien, der Kyrenaika . . . 1933—34. (Arch. Anzeiger des Jahrb. d. Deutsch. Arch. Inst. 1934, 419.). — Bauer Guido : Vestigia di Roma in territorio Orfèlla. Le due necropoli di Ghirza (Africa Italiana 1935, 61.), — Auri- gemma Salv. : L’«area» cimiteriale cristiana di Ain Zara presso Tripoli di Bar- beria, Roma 1932. — Kirsch beszámolója Ain Zára-ról : Adun. 1932 dec 11. (Riv. di arch, crist. 1933, 332.). — Frey: Une ancienne nécropole chrétienne en Tripolitaine (Ain Zára), (u. o. 1933, 119.). - Aurigemma beszámolója Libya ókeresztény emlékeiről : Atti III. Congr. Ravenna 1934, 430. — Todesco A. : Frammenti di iscrizioni funerarie cristiane (Africa Italiana 1935, 79.) A liturgikus szóhasználatra emlékeztető felirat eleje : REQV1EM ETERNAM ABEAT ET VITAM ETERNAM POSSIDEAT CVM SCIS ET ELECTIS OMS («Requiem aeternam habeat et vitam aeternam possideat cum sanctis et electis omnibus».). — Qhislanzoni Et. : Kyrenaika ókeresztény emlékeiről : Atti III. Congr. Ravenna 1934, 431. — Horn Rud.: Archäol. Funde in... Tripolitanien, der Kyrenaika. .. von Okt. 1937 bis Okt. 1938. (Arch. Anzeiger... 1938, 615.). 1 Kees H. : Ägypten (Kulturgeschichte des Alten Orients, Abschnitt I. 1933.) — Erman A. : Die Welt am Nil. Bilder aus dem alten Ägypten 1936. — Cumont Fr. : L’Egypte des astrologues, Bruxelles 1937. — Visser Cornelia Elisabeth : Götter und Kulte im ptolemäischen Alexandrien, Amsterdam 1938. — Eiliger W. : Zur Entstehung und Frühentwicklung der altchristlichen Bildkunst, Leipzig 1934., ahol viszont Wulffal szemben azt a nézetet találjuk, hogy pl. a keresztény művészetre Egyiptom csak a IV. században kezdett hatni. 2 Volbach W. F. : II museo copto del Cairo in Egitto (Riv. di arch, crist. 1928, 143.). — Miedema R. : Koptische Kunst, Amsterdam 1929. — Jean des Graviers : Inventaire des objets coptes de la Salle de Baouit au Louvre (Riv. di arch, crist. 1932, 51.). — Volbach : Neuerwerbungen der Koptischen Sammlung (Bed. Mus. 1932, 18.). — Graf G. : Das koptische Museum in Altkairo (Das Heilige Land 1937, 14.). 3 Munier H. et Pillet M. : Les édifices chrétiens de Karnak (Revue de l’Egypte ancienne 1928, 66.) — Guyer S. : Abessinische Kirchenbau (Christliche Kunst 1937, 80.). — Monneret de Villard U. a Nilus-völgy ókeresztény bazilikáiról : IV. Congr. Roma 1938. 4 Zuntz Dora : Die koptische Malerei (Forschungen und Fortschritte 1933, 262.). — Pieper M. : Die ägyptische Buchmalerei vergliechen mit der griechischen und frühmittelalterlichen (Archäol. Jahrb. 1933, 40.). —Bissing F. W. : Christliche Fresken am zweiten Nilkatarakt (Forschungen und Fortschritte 1936, 389.). 6 Volbach : Neuerworbene koptische Holzschnitzereien im Römisch- Germanischen Central-Museum (Mainzer Zeitschrift 1928, 4L). — Tulli A.:
