Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia

AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 269

Sorra véve az egyes tartományokat, a régi Africa proconsularis-nak nagyjában a mai Tunis felel meg. Karthágón kívül fontos lelőhellyé lett ott Bir-Ftucha (La Maiga és La Marsa közt), majd Thibari (Tebursuk és Suk-el-Kremis között).1 Ez utóbbi, a Szent Cyprianusnál szereplő város, romjai közt cella trichora-t s mozaikokat tártak fel. Sufetula-ban megtalálták Honorius püspök szentélyét.8 Numidiában Szent Ágoston városában, Hippó- ban, olyan feliratot találtak, amely a keresztségben való lelki újjászületésről emlékezik meg. A Constantine közelében fekvő El-Kantara gyűjteményében egyre szaporodik az ókeresztény lámpák s egyéb faragványok száma. The- lepte és Ammaedara (Haidra) bazilikális emlékei jelentősek. Ez utóbbi város bazilikájának oltár-alapkövén olvasható felirat Szent Cyprianus ereklyéit említi, a padlómozaik pedig feliratával a Diocletianus és Maximianus üldözés alatt szenvedett vértanuk emlékét őrzi. E feliratokat a római Augustus- kiállításon is bemutatták. Ugyanott látható volt a tebessai szarkofág is, amely nemcsak arról nevezetes, hogy a római egyház primátusát tanúsítja, hanem eucharisztikus emlék is egyúttal.1 2 3 4 * * * Constantine múzeumában sok ereklyetartó található. A donatisták vértanutiszteletére nézve pedig a Khen- chela és Tebessa közti Ksar-el-Kelb (Vogesela) bazilikájának feltárása nyújtott új adatokat. Ugyanott a donatista köszöntés is olvasható : DEO LAVDES HIC OMNES DICAMVS. íme, a napjainkban felkapott divatnak, a köszöntéssel való tüntetésnek ókereszténykori előzménye.1 — A mostani Algír

1 A régi helynevek megtalálhatók szaktérképeken (pl. Pieper : Atlas Orbis Christiani antiqui, Düsseldorf 1931. — Heussi H. und Mulert H. : Atlas zur Kirchengeschichte, Tübingen 1937. 3. kiad.), a mai neveket pedig legkönnyebben felleljük a mindig pontosabbá váló turisztikai atlaszokon. Mi a Milánóban 1929-ben megjelent : Atlante Internazionale del Touring Club Italiano-t használtuk.

2 Delattre : Les fouilles de Bir-Ftucha (Comptes-rendus de l’Académie des Inscr. et B.-L. 1929, 23.). — Poinssot L. és Lautier R. : Atti III. Congr. Ravenna 1934,387. — Lapeyre G. G. : Thibari (Revue Tunisienne 1936,155.). — Poinssot L. : La chapelle de Tévéque Honorius (environs de Sbeitla), (Bulletin archéologique du Comité des travaux historiques 1932—33., publ. 1936, 783.). — Lapeyre beszámolója a tunisi bazilikákról : IV. Congr. Roma. 1938. Berthier A. : Fouilles dans une chapelle chrétienne de l’Oued R’zel (Revue Africaine 1936, 375. — V. Ö. Byzant. Zeitschrift 1938, 562.)

3 Lásd erre vonatkozó cikkünket : Az Eucharisztia az ókeresztény emlékeken (Eucharisztia, Budapest, 1938, 123. o. 23. j.). — A Tebessáról szóló újabb irodalmat lásd a következő jegyzetben.

4 Fausti ismertette a hippói feliratot, amely éppen Sz. Ágoston lelki

átalakulására való tekintettel igen alkalomszerű keresztségre vonatkozó

lelet : Adun. 1930 jun. 8. (Riv. di arch, crist. 1930, 315.). — Marrou H. J. :

La collection Gaston de Vulpillieres à El-Kantara (Mélanges d’arch. et d’hist.

1933, 42.). — Wilpert : La chiesa romana sul sarcofago di Tebessa (régen : Theveste), (Riv. di arch, crist. 1934, 249.). — Trouillot Alexis : La basilique de Tébessa, Constantine 1935. — Mercurelli C. : I monumenti cristiani alla Mostra Augustea della Romanità (Riv. di arch, crist. 1938, 123. Ki volt még állítva az afrikai emlékek közül a chercheli — Caesarea—«Ecclesia Fratrum» felirat is.). — Gsell St. : Edifices chrétiens de Thélepte et d’Ammaedara, Tunis