Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: Egyéni és egyénfeletti elemek a kánoni házasságfelfogásban
oknak. Akár igazuk volt, akár nem, a kánonistáknak a ratio peccati-ra támaszkodó okfejtése számos kánonjogi intézmény bölcsője lett.1 Abból a tényből, hogy az egyház az egyéni jogokért, az emberi szabadságért a mindenható állammal szemben olyan sokat, talán a legtöbbet tett, még nem következik, hogy a jogrendjében a szubjektiv alanyi jogok elméletének is tért engedhet.1 2 A kettő csak látszólagosan takar ellentétet, ha t. i. az emberi szabadság kisarkításával olyasforma jogelméletet akarunk az egyházra erőszakolni, amely nem szükségszerű következménye az egyéni jogoknak és emberi szabadságoknak — legalább is nem a rendi különbségre épült egyházalkotmányban. Az első tekintetre ugyanilyen ellentmondást állapíthatnánk meg, ha pl. a házassági konszenzushiányok tanát analizálva, a szerződést kötő felek akaratvédelmének tökéletesen magánérdekü dogmáját akarnánk megállapítani, illetőleg az akarat védelmének eme erős, jogászi körülbástyázásában csupán egyéni érdek védelmét látnánk (un interesse privato, anzi egoistico, Fedele), holott mint Fedele találóan írja : «Qui é in giuoco esclusivamente un interesse pubblico, il quale consiste nella esigenza di dichiarare la nullitá di un sacramento che non è mai esistito, onde evitare che una dichiarazione fittizia di validità del vincolo coniugale dia luogo ad un dissidio, quanto mai pericoloso per la salute dette anime, tra foro interno e foro esterno . . .»3 A fentiek sem hagynak kétséget afelől, hogy a házasság nem a házasságot kötni akaró jegyesek puszta magánügye, hanem inkább olyan intézmény, amelyet Isten akarata az emberiség javára létesített. Egyházi felfogás szerint a törvényes 1 L. például a periculum animae szerepét az imploratio officii iudicis-nél, Fedele : Considerazioni suli’ efficacia dei patti nudi nel diritto canonico, Annali della R. Université di Macerata XI, kny. Tolentino 1937, 27 sköv. — A szövegben fennt érintett szempontokra V. ö. Házassági kereseti jog a köteléki perben az egyházi jog szerint. Jog- történeti és jogdogmatikai adalék a C.J. C. 1971. kánonjához (A Páz- mány-egyetem egyházi jogi és polgári törvénykezési jogi szemináriumának közös kiadványa, 2—3. sz. Budapest 1941) c. munkánk 8. §-át is. 2 Forchielli, 69, 72. 3 Gondolatmenetére v. ö. Introduzione allô studio del diritto della Chiesa, Perugia 1938—1939, 48—90 ; u. ő. : Programma per unó studio süllő spirito del diritto della Chiesa, Annali della Facoltà di giurispru- denza di Perugia, Padova 1938, 14. EGYÉNI ÉS EGYÉNFELETTI ELEMEK A HÁZASSÁGFELFOGÁSBAN 241 Theologia. 16
