Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
1769-ben kelt rendelete, melynek erejével megvizsgálhatták a káptalanok, monostorok és kollégiumok birtokainak, javainak, tőkéinek, jövedelmeinek állapotát, az alapítók névsorát. De ezt Prileszky okoskodása szerint kánoni látogatáson kívül is megtehették, ahogy ez az esztergomi egyházmegyében éppen most folyik, a győri és nyitraiban pedig tavaly történt. Nem hagyta nyugodni az a gondolat, hogyha a püspökök kánonilag végiglátogathatnák az egyes kiváltságos szerzeteket, akkor teljesen feleslegessé válna a rendfőnökök ilyen irányú látogatása, mert abból, hogy másként intézkedhetne a püspök és másképen a rendfőnök, a legnagyobb zavar keletkezne. Viszont ebből a szerzetesi fegyelem teljes felbomlása következnék be. De mindez csak elméleti fejtegetés lett most már, mivel bevallása szerint a püspök akaratával szemben tehetetlenné vált. De önmaga igazolására most azt is kétségbe vonta, mintha a püspöknek jogában állt volna a kebelükben fennálló jámbor egyesületeket meglátogatni. Erre nézve megszólaltatta XIV. Benedek pápának 1748 szept. 27-én kiadott Constantem omnium sensum c. bulláját, mely szerint a Jézustársaság házaiban létező összes hitbuzgalmi egyesületek a rendi generális igazgatása és látogatása alá tartoznak. Viszont az 1758 febr. 15-én Laudabile Romanorum Pontificium névvel kiadott bulla még világosabban rendelkezik, mikor a többek közt kijelenti, hogy eme egyesületek összes javai nem a világiak, hanem a Társaság birtokába tartoznak és azokat az egyes házakat megillető javak közé kell besorozni. Ebből tehát világosan következik, hogy amint az egyes kollégiumok javaira nem terjedhet ki a püspök joghatósága és vizitálása, azonképen ezekre sem. A mi püspökünk — jegyzi meg epésen — azonban keveset ad a pápai engedményekre és kiváltságokra s nem kívánom neki, hogy elkövetkezzék az idő, amikor ily felfogásáért szégyenkeznie kelljen.1 Ily bevezető után látogatta meg hivatalosan aug. 13-án a nemesi konviktust, amely alkalommal az intézet régensén P. Knallon kívül jelen volt Prileszky is, akivel látszólag egészen megbékült. A látottak és tapasztaltak annyira kielégítették, hogy nemcsak teljes elismerését fejezte ki Knallnak, hanem még arra is felhatalmazta, hogy a saját hatáskörében szabadon vehet fel növendékeket. Az egyetem meglátogatását már nem tartotta szükségesnek s a nyomda vizsgálatára is csupán egyik papját küldte el, aki jövetelét be nem jelentve a rektornak, egyik pater kalauzolása mellett tekintette meg s így számolt be róla püspökének. Prileszky a kollégiumba sem hívta meg, pedig mint írta, a püspök szívesen vette volna ezt. De nem hívta meg azért, nehogy ezzel törvényesnek ismerje el azt a jogát, amit e látogatás kapcsán csupán bitorolt a renddel szemben. Mesziényi Antal. (Folytatása következik.) KÁNONI LÁTOGATÁS A KASSAI JEZSUITA EGYETEMEN 233 1 Orsz. Lvltr. : u. o.
