Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
172 KONTOR LAJOS A papok katonai szolgálata. A papság katonai szolgálatáról és a tábori lelkészségről a konkordátum 14. és 18. pontjai rendelkeznek. A 14. pont szerint a véderőben a papok és a klerikusok katonai szolgálatot vallási funkciók alakjában teljesítenek, háború idején kórházi alakulatokban is. A kormány gondoskodik arról, hogy háború esetén a papok katonai szolgálata miatt az anyaországban és a gyarmatokban a népesség lelki gondozása a legcsekélyebb kárt ne szenvedje. (Ez a kikötés nem szerepel a többi konkordátumban.) A laikus szerzetesek katonai szolgálatáról ez a konkordátum nem beszél. A 18. pontban a portugál köztársaság biztosítja háború idején a szárazföldi, a tengeri és légi haderó'k lelki ellátását, ebből a célból megszervezik a katonai káplánok testületét s őket tiszteknek tekintik. A püspököt, aki a tábori ordinárius ténykedéseit végzi, a Szentszék a kormánnyal egyetértésben nevezi ki. Gyarmatokon olyan püspököt lehet tábori ordináriusnak kinevezni, akinek a székhelye az illető gyarmaton van. A tábori ordinárius a kormánnyal egyetértésben általános vikáriust nevezhet ki. A kormánnyal egyetértésben a tábori ordinárius nevezi ki a katonai káplánokat a segédszolgálatokra alkalmas papok közül. A katonai káplánoknak csapataik fölött plébánosi jogkörük van s élvezik azokat a privilégiumokat és mentesítéseket, amelyeket a kánonjog a vallásos kötelességeket illetően engedélyez. (Egyedül áll a portugál konkordátum abban a tekintetben, hogy tábori papságot csak háború idején létesít.) Az Egyház jogai az oktatás terén. A konkordátum 20. és 21. pontjai az Egyház közoktatási és hitoktatási jogait biztosítják a következőkben : A 20. pont szerint az egyházi társulatok és szervezetek szabadon állíthatnak fel és tarthatnak fenn az államiakkal egyenlő jogú magániskolákat, azokat a közjog szabályai szerint az állam ellenőrzés alá helyezi, anyagilag támogatja és nyilvánossági joggal felruházza. Ezekben a magániskolákban és magántanfolyamokon a hittan tanítása nem függ az állam felhatalmazásától és azt szabadon végezheti az egyházi hatóság. Szabadon létesíthetők szemináriumok és bármilyen más egyházi képző vagy magasabb egyházi kultúrát szolgáló intézetek is. Ezek belső igazgatása nincs állami ellenőrzés alatt, azonban a filozófiai és a teológiai tárgyak kivételével a használt könyveket be kell jelenteni. Az illetékes egyházi hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy bizonyos tárgyak tanításában, mint a történelemben, az alkotmányos portugál hazafias felfogás érvényre jusson. A 21. pontban az állam kötelezi magát arra, hogy a nyilvános iskolákban a tanítást a hagyományos keresztény hit- és erkölcstani elvek szellemében fogja irányítani. Ennek következtében a nyilvános elemi, a továbbképző és a középiskolákban mindazokat a tanulókat katolikus hit- és erkölcstani oktatásban részesítik, akiknek szülei vagy helyettesei nem kértek fel
