Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
DIÁKÉLET A XIV. SZÁZADI FERENCES TÖRVÉNYHOZÁSBAN 159 tásdíj fejében. Ezt az összeget mindig eredeti értékéhez mérten számították át, nehogy a gyakori francia pénzelértéktelenedés miatt a rendliáz megrövidüljön. A tartásdíjat elég magasan méretezték,1 hisz egy pfund- ban 240 pfennig foglaltatott, egy pfennig pedig elég volt a napi kiadásra, két pfennig tartásdíjjal még az egyszerű kanonokoknak is be kellett érniök. A megüresedett helyek után mégis oly nagy volt a törtetés, hogy az általános rendi főnök, aki betöltésükről gondoskodott, alig tudott a megrohanás ellen védekezni. A XIV. sz. kezdetén még az is előfordult, hogy tartásdíj fejében 24pfundot követeltek és fizettek is ki.1 2 A kolostorok a magas összeget aztán minden tilalom ellenére árverezésekkel hajtották be. A főiskolákat fenntartó rendházak, gyakran fordultak kéréseikkel a generálishoz a növendékek számának csökkentése végett. Talán az a körülmény is késztette őket erre, hogy a rendtartományok sokszor nem tettek eleget kötelezettségeiknek és így a studiumházak anyagi szükségbe jutottak. A testvérrendnek, a domonkosoknak törvényhozása megtorlásokkal védekezett ellenük. Az a rendház, amelyiknek növendéke nem hozta magával a felvételkor az egész tartásdíjat, elvesztette növendék kiküldési jogát.3 A hivatali út megnehezítésével is gátat akartak vetni a túlnépesedésnek. Különösen helyszűke vagy gazdasági nehézségek esetében nyúltak ehhez az eszközhöz. A generális először kikérte annak a tartományfőnöknek hozzájárulását, akinek területén az iskola feküdt, hisz definitoraival egyetemben ő tudta leginkább megítélni a kolostor felvevő képességét.4 Ezt a korlátozást még XII. Benedek pápa szabály- könyve is betartotta, bár főtörekvése a tudományos élet hathatós támogatása volt. Csupán annyit változtatott, hogy a helyzet megítélését az általános rendi tanácsra bízta. A rendtartományok között a helyek betöltése miatt sok viszály keletkezett. Hogy ezeknek véget vessen, az 1346. velencei általános rendi gyűlés teljesen be is tiltotta, hogy fizető növendékeket küldhesse- nek a rendi főiskolákra.® Kárpótlásul megengedte, hogy az eddigi kettő helyett minden rendtartomány három növendéke iratkozhasson be Párisban. Kétséges, hogy ezt a határozatot valaha is betartották, hisz a tanulócsere a különböző provinciák között a századforduló idején még teljes virágzásban állott. Az egyetemes iskolákon kezdetben négy évig tartózkodtak a növendékek. Ez az idő a szokásos teológiai éveknek is megfelelt. Az 1316-ban 1 Grupp: i. m. IV. 215. 2 Ubertino da Casali : ed. Ehrle, ALKG. III. 74. 3 Cap. gen. O. P. 1260. Chart. I. 413. n. 365. 4 Cap. gen. Assisi (1316) VI. 18, ed. Carlini, AFH. IV. (1911) 291. 6 IV. 23, ed. Delorme, AFH. V. (1912) 703.
