Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
146 MESZLÉNYI ANTAL tésére különböző s az ifjúság lelkűidének megfelelő hitbuzgalmi társulatokat, így elsősorban a Mária-kongregációkat honosította meg. Viszont az életben a határozott fellépést és a közszerepléshez szükséges bátorságot az ifjúsági színielőadások segítették elő. Mindezek és sok egyéb pedagógiai, didaktikai és tudományos szempontok taglalását mellőzve szorosan az egyetemmel kapcsolatban csupán annak autonómiájára szeretnénk kitérni, mivel ennek előzetes ismeretére a címben említett Esterházy-féle vizitánál szükség lesz. Kisdy alapítólevelében világosan kimondta, hogy az egri püspöki székben jogutódainak, vagy széküresedés esetén az egri káptalannak semmi más jogot nem kíván engedélyezni a kassai egyetemre vonatkozólag, mint amit az általános jog biztosít a helyi ordináriusoknak. Ebből kifolyólag teljes szabadságot biztosít a jezsuita tanároknak mind a tantárgyak előadásában, mind pedig az Akadémia igazgatásában ama normák szerint, amiket a Társaság előír, természetesen a Ratio Studiorumban.1 Ennek értelmében az egyetem élete teljesen egybeforrott a Jézustársaság rendszerével. Egyedül a rend generálisától s a tartomány kormányzatától függött.1 2 Rector Magnificus nem az lehetett, akit az egri püspök kinevezett, hanem aki a kollégiumnak a rektora lett. Ugyanígy tanszéket is csak jezsuita tanár kaphatott és pedig a rendi intézkedés alapján. S ha ezeket az egri püspöknek bejelentették, ez tisztán udvariassági, nem pedig joghatósági aktusból származott. A rektor felelt az egyetemért s ténykedéseiért nem tartozott másnak számot adni, mint csak rendi elöljáróságának. Az Egyháznak erre külön ellenőrző szervre nem volt szüksége. Már az aranybulla értelmében megnyerte a testületi önállóságát olyan formán, hogy nem függött semmiféle más egyházi, vagy világi felsőbbségtől, hanem kizárólag csak a rendi szervezetnél fogva saját társasági elöljáróságától. Kisdy mielőtt még eltávozott volna az élők sorából, még egy intézménnyel gazdagította a kollégiumot. Közvetlen halála előtti napon á többek közt úgy végrendelkezett, hogy a kassai jezsuiták öröklik tőle a gönyüi részbirtokát, Kassán az általa megvásárolt Mosdóssi-telket a rajta épült házzal s végül a pozsonyi káptalannál letétbe helyezett 30.000 frt-ját oly feltétellel, hogy ezek ellenében kötelesek Kassán szemináriumot létesíteni, melyben az egri egyházmegye papnövendékei nyernek otthont az ő vezetésük alatt.3 A végrendelet kimondottan nem írta körül az alapítvány jogi viszonyát s így némi jogbizonytalanságot hagyott maga után. Ez később vitákra adhatott okot, amint ez Barkóczy püspök idején tényleg be is következett. Ezért, hogy ennek 1 Farkas R. : i. m. 34—35. 1. 2 V. ö. Fináczy Ernő : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. k. (1740—1773.) Budapest, 1899. 103. 1. 8 Farkas R. : i. m. 50. és 103. 1. ; v. ö. még Pázmán Alajos : Telekesy István és az egri papnövelde. Bartakovics-Emlékkönyv. Eger, 1865. 218. 1.
