Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
108 PATAKY ARNOLD Törvény halálos ítéletének, melyet a Törvény az azt áthágókra kimondott, halálával lefizette az emberiség tartozását, de ezzel magát aNôfioç-t is hatályon kívül helyezte. A természeti törvény sem azért maradt kötelező továbbra is, mert a mózesi törvényben ki van hirdetve, hanem mivel ez az Istennek Íratlan, az ember szívébe vésett parancsa. A keresztség által az ember misztikus módon részesévé lesz Krisztus halálának ; Vele és Benne, mint az Ő misztikus testének a tagjai, mi is meghaltunk a keresztségben a mózesi törvénynek. (Róm. 6, 4—8. ; Kol. 2, 12.) Márpedig a halott emberre többé nem vonatkozik a törvény. (Róm. 7, 1—3.) Ez a legmélyebb gyökere annak, hogy Krisztus halála után a mózesi törvény már sem a zsidót, sem a pogányt nem kötelezi. E fejezetben Szent Pál csak egyetlen egy helyen (7. v.) hivatkozik a tíz parancsolatnak arra a törvényére, mely a bűnös kívánságot tiltja (v. ö. Móz. II. 20, 17 ; V. 5, 21.). A 8. fejezet az Istennel egyesült keresztény embernek csodálatosan boldog kegyelmi életét írja le. A Krisztussal való egyesülés, a Szent- léleknek a lélekben való lakása a keresztény embert az Isten gyermekévé teszi, megadja a képességet és az erőt, hogy lélek szerint éljen és az Isten fiainak örökségében részesedjék. Sőt a megváltás hatásai az ésszel nem bíró természetre is kiáradnak. E nagyszerű kegyelmi adományok szemlélete Szent Pál lelkét valósággal a szeretet extázisába ragadja : senki és semmi sem képes engem az Istennek és Jézus Krisztusnak a szeretetétől elszakítani !... Ez a fejezet is annyira új igazságokat hirdet, hogy Szent Pálnak az ószövetség idézésére alig volt alkalma. Itt is csak egy helyen (36. v.) idézi xafîmç yéyQanrm bevezetéssel, mégpedig szószerint, Zsolt. 44, 23-t : «Minket mindenkor teérted gyilkolnak, És levágásra szánt juhoknak tartanak». A 44. zsoltár valószínűleg a makkabeusi kor vértanúinak a segélykiáltása az Úrhoz, akik IV. Antiochus Epifánesz vallásüldözése idején készek voltak a vértanuságra is, csakhogy szent hitükhöz hívek maradhassanak. (V. ö. Makk. I. 1—6. ; II. 5—9.) Szent Pál pedig e szavakat azokra a keresztényekre alkalmazza, akik Jézus Krisztus szeretetéből az ő hitéért minden áldozatra, még a vértanuságra is készek. Isten és Krisztus Szent Pál szemében ugyanaz ... (Folytatása következik.) Pataky Arnold.
