Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
8 PATAKY ARNOLD Pál a gonoszokra váró isteni büntető ítéletet részben olyan kifejezésekkel festi, amelyek Izaiás könyvének egyes apokaliptikus helyeire emlékeztetnek : az Úr Jézus megjelenik az égből angyalaival «tűz lángjában, és bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent» és nem engedelmeskednek az evangéliumnak. Ezeket eléri az örök kárhozat büntetése «az Űr színe előtt és hatalmának dicsősége előtt, amikor eljő, hogy meg- dicsőíttessék szentjeiben és megcsodáltassék mindazokban, akik hittek.» Az örök tüzet, mint a gonoszokra váró isteni büntetést íz. 66, 15. említi, az Úr hatalmának félelmetes dicsőségéről és az egész földre váró isteni ítéletről pedig ugyanilyen kifejezésekkel Íz. 2, 10. 19. 21. beszél. Azonban szorosan vett idézés itt sincsen, Szent Pál az ószövetségi próféta szavaival itt is a saját gondolatait fejezi ki és átveszi az Alexandriai fordításnak a kifejezéseit is. Ugyanebben a levélben (2, 3—4.) Szent Pál «a bűn emberéről, a kárhozat fiáról» beszél, «aki elleneszegül és föléje emeli magát mindannak, amit Istennek vagy isteni tiszteletre méltónak mondanak, ügy- annyira, hogy az Isten templomában ül és úgy mutatja magát, mintha Isten volna.» Szent Pál szeme előtt Dán. 11, 36. lebeg, Antiochus Epi- fánesz őrjöngéseinek a leírása, aki önmagát Zeus Olympiosszal azonosította és ezt az istenséget a zsidók Istenével azonosnak mondotta Makk. II. 6, 2.), hogy ezen a jogon a jeruzsálemi templom kincseit a maga számára lefoglalhassa. Mivel a zsidó és a keresztény apokaliptika Antiochus Epifáneszt az Antikrisztus előképének tekintette (Dán. 11, 40—50; Mát. 24, 15 ; Mk. 13, 14.), Szent Pál joggal láthatta Dán. 11, 36-ban nem annyira a reá nézve már múlt időnek a leírását, mint inkább az Antikrisztusra vonatkozó előképes jövendölést. 3. §. A Koríntusiakhoz írt első levél. A Korintusiakhoz Irt első levélben elég nagy az ószövetségi idézetek száma, de ezeket az apostol inkább csak a saját gondolatainak a megvilágítására használja és ritkán érvel belőlük. Az idézéseket szinte minden alkalommal a yéyqanxai szóval vagy hasonló kifejezéssel vezeti be. 1 1, 19. «Mert írva vagyon: Elvesztem a bölcsek bölcseségét, És az okosak okosságát elvetem.» Az apostol a kereszt «oktalanságát» és az evangéliumi tanítást ellentétbe állítja a világ bölcseségével : az Isten megszégyeníti az elvakult és kevély emberi bölcseséget. Idézetét íz. 29, 14-ből veszi, ahol arról van szó, hogy az Isten csodálatosan és bámulatosan, hirtelenül, minden emberi bölcességet megszégyenítő módon szabadítja majd meg Jeruzsálemet Szennácherib 701. évi támadása alkalmával. Szent Pál
