Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
102 PATAKY ARNOLD ravrr/v névmást, a vers végén pedig a rfjç naiôiaxr/ç (A) kifejezést követő fjierà rov víov /iov ’Iaaáx helyett a gondolatának megfelelő /Liera rov víov rfjç êÀev&égaç-t mond. (B : rf/v naióíaxr/v ravrr/v, rfjç naiôiaxr/ç ravrr/ç ; így a héber szöveg is, mely kétszer használja anSMfi névmást). E szózatból aztán az apostol levonja a következtetést : mi keresztények «nem a szolgálónak vagyunk a fiai, hanem a szabad asszonyéi», hiszen «Krisztus szabadságra szabadított meg minket.» (4,31—5, 1.) A Galatákhoz írt levél erkölcsi részében (5, 13—6, 16.) csak egyetlen egy ószövetségi idézet van. 5, 14-ben Szent Pál a felebaráti szeretet nagy parancsát idézi Móz. 19, 18-ból, betű szerint követve az Alexandriai fordítást és a héber szöveget, de ezt a parancsot az Úr Jézus tanításának a fényébe állítja bele : az egész Törvény egy szóban teljesedik : «Szeresd felebarátodat mind tenmagadat.» 6. §. A Rómaiakhoz írt levél. A Rómaiakhoz írt levélben az ószövetségből vett idézetek száma ötven körül jár. Ennek oka az, hogy Szent Pál e levélben nyugodt gondolatmenetben azokat, az ószövetségi theologiával olyannyira érintkező kérdéseket fejti ki, amelyekről a Galatákhoz írt levélben ellenfeleivel vitatkozott. Adhat-e belső megigazulást akár a természet törvénye, akár az ószövetségi törvény? Ha ezek nem tudták az embert a bűn rabságából kiszabadítani és neki a belső megigazulást megadni, mi volt a szerepe a mózesi törvénynek? Mi a szerepe az evangélium törvényének? Mit hozott számunkra a megváltás? Tanítását a szent szerző folyton az ószövetség szavaival támasztja alá. — A 9—11. fejezetben arról az isteni titokról beszél, amelyet a theologia «praedestinatio ad gratiam evangelii» névvel jelöl meg : miért nem fogadta el a zsidóság zöme az evangéliumot? miért léptek helyettük a pogányok Krisztus Egyházába? Mi a szerepe az isteni meghívásnak és a szabadakaratnak? Ez a tárgykör, amely oly közelről és szinte gyökerében érinti az ószövetségnek istenfogalmát is, szükségszerűen magával hozta az ószövetségnek állandó idézését vagy a reá való folytonos hivatkozást. 1 — 8. fejezet. Szent Pál dogmatikus fejtegetésének kiinduló pontja a következő tétel : az evangélium az Isten ereje az üdvösségre minden ember számára : a zsidónak először, és a hellénnek (1, 16.), mert az evangéliumban az Isten igazságossága nyilvánul meg, mely hitből hitre vezet (1, 17.). Ezt az állítását <bç yéygajirai bevezetéssel Hab. 2, 4. szavaival támasztja alá : «Az igaz a hite által élni fog.»1 Mint már Gál. 3, 1 Ugyanezt a prófétai helyet az újszövetségnek még következő helyei idézik : Gál. 3, 11 ; Zsid. 10, 38.
