Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Bendefy László: A kumai püspökség története
322 BENDEFY LÁSZLÓ nak, valamint a Magyer névalaknak mi köze van a magyar névhez, azt már címben id. dolgozataimban bőven kifejtettem. Klaproth állítása pedig a következőkre vezethető vissza : közismert tény, hogy a nép a számára idegen tulajdon- és népneveket igyekszik olyan szavakkal felcserélni, amelyeknek saját nyelvén is van valami értelme. Ebben művészek voltak a kínaiak, akik a számukra idegen népneveket olyan rokonhangzású kínai nevekkel pótolták, amelyek egyúttal az illető népnek legfontosabb tulajdonságát is kifejezték. így pl. a «magyar» nevet a kínai történeti kútfőkben «maka(r)» alakban találjuk, ami betű- szerint (ma = ló, ka = nemzet (-ség), r = fia valakinek) «lovas nemzetség fia, lovas népből való»-t jelent. Ha tehát «madzsan nogáji tatárnyelven valóban kőházat jelent, teljesen hasonlóan adták a nogáji tatárok a kumamenti magyaroknak a «madzsar» nevet, ami mai magyarsággal «kővári» jelentésnek felel meg és arra vezethető vissza, hogy a kumamenti magyarság fővárosa, Magyer, téglaházakból és pompás kőpalotákból épült, erős kőfal vette körül stb. s a maga nemében páratlan szépségű és erősségű város lehetett a Kaukázustól északkeletre eső vidékeken.1 Miként Klaproth írja, a cserkeszek az Ulu-Szilindzsik-környéki romokat Madzsar-Unneh-nak nevezik. Lehet, hogy ennek a névnek ma már csak a «téglakőház» jelentése van meg, bár az az érzésem, hogy ezt az értelmezést Klaproth csak tudományos alapon fűzte hozzá a leíráshoz, de a helyszínén nem nyomozott utána. Biztosra veszem azonban és feltétlenül az is volt a helyzet, hogy abban az időben, amikor azokat az épületeket emelték, a «Madzsar Unneh» név, «magyar házak» jelentésnek felelt meg! Mert ha a «madzsar» szó csakis a nogájtatár nyelvű «téglaépület» jelentést fedné, mivel magyarázhatnánk meg azt a csodálatos jelenséget, hogy ezzel a szóval csakis azokon a területeken találkozunk, ahol a magyarok valóban éltek? Ez a jelenség különben már Németh GYULÁnak is elég korán feltűnt.2 Ettől függetlenül Klaproth érvelése csakis akkor állhatna meg, ha a «Madzsar Unneh» név nem nogáj, hanem cserkesz nyelven jelentene téglaházat, mert hiszen a tál kell megjegyeznünk, hogy a szónak e magyarázata nem egyéb az orosznémet tudós más egyéb kérdésekben mutatott fantasztikus agyvelejének leleményénél, mert «Madzsar» egy török-tatár nyelven, de egy ural-altáin sem, sőt az általunk ismert nyelvek egyikén sem jelent kőépületet, de tas-dan sem sem használatos ebben a speciális jelentésben, mivel az oszmánoknál kiar-gir, a csagatájoknál tim, vagy tam, a turkománoknál japi, vagy jepü stb. van e fogalom jelölésére lefoglalva.» A helyszínén szerzett értesülései és tanulmányai alapján ugyancsak Klaproth ellen nyilatkozik Jerney is. (Tudománytár, 1842. 14. kt.) 1 Bőv. 1. Bendefy, Magyer, Jeretány fejedelem székvárosa. Túrán, 1939. évf. 6. sz. és 1940. évf. 1. sz. —- továbbá Bendefy, Séta a kaukázusi magyarság fővárosában. Földgömb, 1939. évf. 340—350. 11. 2 Németh Qy., A honfoglaló magyarság kialakulása, Bp. 1930, 335. 1.
