Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
62 MÓRA MIHÁLY Ami pedig az egyházközségi adóztatást illeti, a szövegben fent idézett kultuszminiszteri határozat joggal hozza fel, hogy e tekintetben a magyar királyi kormánynak kifejezett és tételes intézkedéseire is lehet hivatkozni. A katolikus egyházközségek igazgatásának országos szabályzatát,1 i amely az egyházi adóztatást is szabályozza, a m. kir. vallásA fenti jogelv elismerése bírósági határozatainkban is jelentkezik. így hivatkozhatunk az egyik vidéki járásbíróságnak erre vonatkozóan, nagyban, egészben nem rossz úton járó végzésére. Adott esetben az egyik római katolikus egyház- község mint végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyben a végrehajtatok letiltották a végrehajtást szenvedó'nek künnlevó', még hátralékos egyházi adókövetelését ; ennek folytán a politikai község az általa beszedett egyházi adókból a megállapított százalékos kulcs alapján a szóbanforgó egyházközséget megillető összeget bírói letétbe helyezte. A községbeli római katolikus iskola fenntartó testületé elsőbbségi igényt jelentett be a letétbehelyezett összegre ; a bejelentést arra alapították, hogy az Egyház, mint iskolafenntartó, az alkalmazottakat fizetni nem tudja, mert a letiltások folytán nem juthatott hozzá egyházi adóköveteléseihez. A járásbíróság a bírói letétbe helyezett összeg felosztása tárgyában sorrendi tárgyalást tartott. Megállapította, hogy az Egyház, mint fenntartó testület, az iskola alkalmazottainak a letétbehelyezett összeget lényegesen felülmúló fizetésével hátralékban volt és a bejelentett elsőbbségi igény alapján a letétbehelyezett összeget az iskola- fenntartó testület részére sorozta az alkalmazottak fizetésére. A végzés indokolása úgy véli, nincs ugyan olyan jogszabály, amely hasonló esetben az elsőbírósági igényt elismerné, a bíróság azonban ennek ellenére az elsőbbségi igény bejelentésének helyt adott és pedig azért, mert az Egyház — így a római katolikus Egyház is — nem nyerészkedésre, vagyoni haszonszerzésre alakult, helyesebben alapított erkölcsi testület, az Egyház az általa hirdetett tanokban hívőknek a látható gyülekezete, amely gyülekezetei az egyházhatalom kormányoz. Az egyházhatalom kötelessége az, hogy az Egyház híveit az általa hirdetett üdvösségre vezesse s hogy az egyházhatalom ezt megtehesse, céljai elérésére különböző működési körrel van felruházva, amelyek közé a tanítás is tartozik. Fennálló törvényeink az Egyház tanítási jogát nemcsak hogy elismerik, hanem mindenben támogatják is, amire mindjárt az államsegély is utal. Az Egyház azonban feladatait, így többek között a tanítást is, vagyon vagy jövedelem nélkül nem oldhatná meg, ezért törvényeink megengedik a hívőktől e célra az adók szedését, sőt ebben az államhatalom saját szerve révén is támogatja az Egyházat. Amennyiben az egyházhatalom az Egyház céljait bármi oknál fogva megvalósítani nem tudná, ez esetben híveiben az egyházba vetett hitet ásná alá, amely végül is a hitélet felbomlására vezetne. Az adott esetben a római katolikus egyházközség az Egyház céljainak elérése végett többek között iskolát is tart fenn. Hogy ezt fenntarthassa, nemcsak egyházi, de állami érdek is, de azt másképen mint úgy, hogy a hívőktől beszedett adókból folyó jövedelem egy részét fordítja erre, megtenni nem tudja. Minthogy a bíróság . .. veszélyeztetve látja azoknak az eszközöknek zavartalan biztosítását, amelyek az Egyház céljait vannak hivatva biztosítani, ezért az előterjesztett elsőbbségi igénynek helyt adott — megfelelő törvényes rendelkezés híjján — magasabb vallási, erkölcsi és állami szempontból. (A sárbogárdi kir. járásbíróság Pk. 2633/1932/21. sz. végzéséből.) 1 1939 jan. 1-től átdolgozott formájában érvényes. Az átdolgozott szabályzatot a magyar püspöki kar 1938 okt. 3-i értekezletén jóváhagyta. (4590/1938. sz.) A szabályzatot az esztergomi főegyházmegyei hivatal az
