Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS. I. 1. Aligha szükséges bővebben magyarázni, hogy az egyházi jog forrásai közé az állami eredetű határozatok is tartoznak. Ezt a köztudomású tételt mégis hangsúlyoznunk kell, mert amíg külföldön Staatskirchenrecht, diritto ecclesiastico néven az állami egyházjog egyik kedvenc témája a szerzőknek, addig nálunk az irodalom érdeklődése a magyar állami egyházi jog irányában nem kielégítő. A magyar partikuláris egyházi jog művelésének fontosságát nemcsak a világi jogászok húzzák alá ; nemrégen hangzott el a magyar Sión őrének szózata, amely erre az elhanyagolt területre kívánta a figyelmet felhívni.1 Szívesen azonosítjuk magunkat ezzel a megnyilatkozással, hiszen mindig vallot- tuk, hogy a magyar egyházi jogász feladata nem merülhet ki a Codex iuris canonici feldolgozásában. Ez fontos és az autonóm egyházi jog megismerésénél előkelő, de még ott sem egyedüli feladat, hiszen a Codex sem zárta le a jogfejlődést. Viszont ha azt valljuk, hogy a tárgyi értelemben vett egyházi jog ama jogszabályok összessége, amelyek az egyházi életviszonyokat rendezik, származzanak azok akár az Egyháztól, akár az államtól, akkor az eredetük szerint állami, de a tárgyuk alapján egyházi életviszonyra vonatkozó jogszabályokat jelentős mértékben be kell vonni kutatásaink körébe. A ius ecclesiasticum helyes felfogása ugyanis, mint azt Notter Antal professzor tanítja,1 2 a jogszabály tartalmát tartja szem előtt és magában foglalja mind az egyházi, mind az állami eredetű egyházi jogi szabályok összességét (autonóm egyházi jog — állami egyházi jog). Nem kell több szót vesztegetni arra, hogy szükséges feldolgozni a magyar állami egyházi jog anyagát is. Megelőzőleg azonban fel kellene tárni és megfelelően közzétenni a forrásokat, mert csak így indulhat meg a tudományos feldolgozás. A felületes szemlélő azt hihetné, hogy ezek a források elapadtak, olyan keveset olvashat róluk, pedig jól tudjuk, hogy a magyar állam közigazgatási hatóságai és bíróságai milyen jelentős mértékben foglalkoztak egyházi jogi kérdésekkel. 1 V. ö. Serédi Jusztinján bíboros-hercegprímás megnyitóját a Szent István Akadémia 1937 évi közgyűlésén. Közölve: Nemzeti Újság, 1937. évf. márc. 19. sz. 18. 2 Egyházi jog. Egyetemi előadások. Budapest, 1937. 43—45., 55—56
