Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
KÖZÉPKORI FRACISKÁNUSJÁRÁS KELET-ÁZSIÁBA 371 Sz. következő hőse Fr. Marignolli János firenzei származású ferences, aki szintén elutazott egészen Pekingig és így beutazta majdnem egész Ázsiát. Először foglalkozik életével (515—16), azután leírja útját (516—18), megjelöli Marignolli művének értékét(518—20),számot ad a kódexekről (520—22), a kiadásokról (522), majd az 524—560. oldalon adja Marignolli Relatióját. Fr. Marignolli János Firenzében született a XIII. század vége felé. A firenzei híres Santa Croce ferences kolostorban öltötte magára Szent Ferenc ruháját, majd Bolognában tanár lett. Amidőn a mongol-tatár császár követsége a pápánál Avignonban járt, XII. Benedek meghívta őt Avignonba és megbízásából 1338 decemberében elindult Keletázsiába. Előbb még Nápolyba ment, ahol hajóra szállt és onnét 1339-ben Konstantinápolynak vette útját. A Fekete tengert átszelve Krím félszigetnek, a Káspi-tó melletti Szerájnak (Saray), a turkesztáni Armaleknek tartott. A Góbi sivatag mellett elhaladva, Pekingbe érkezik, ahol 1342 augusztus 19-én ünnepélyesen a császárnál jelentkezik. Pekingben három évig időzik. Császári ellátásban és a császári palotában szolgáktól körülvéve igen jól érezte magát. Azért mondja : akik mintegy négy évig mindig végtelen tisztelettel szolgáltak nekünk. Jó három év múlva császári lovakon és kísérettel indul vissza. Szeretett volna a rövidebb szárazföldi úton, Mongólián keresztül visszatérni ; mivel azonban arrafelé háború dúlt, azért Délkinán és Zayton városán keresztül igyekezett a tengeri úton hazafelé. Keletindián, Ceylon szigetén át Ormuz perzsa kikötőben lép szárazföldre. Innét Babilónián és Szírián át a Szentföldre rándul és 13 évi távoliét után 1352-ben jön vissza Avignonba. 1354-ben bisignianói püspök lesz. 1355- ben IV. Károly cseh király és római császár, aki ép az időben koronáztatta magát Rómában császárrá, megkérte őt, hogy vállalná el az udvari krónikás tisztét. Marignolli ráállt s ettől fogva IV. Károly szolgálatában látjuk. Élete végén Fitzralph Rikárd Írország prímásával szemben rendjének kiváltságait védelmezi. 1359 körül halt meg. Marignolli János püspök útirajzát a Chronicon Boemorumba szőtte bele. Ebből azt látjuk, hogy ő, mint kiváló figyelő és tevékeny ember, mindenfelé otthagyta működésének nyomait. így pl. Armalekben, ahol pedig előző évben hat ferences szenvedett vértanuságot, templomot építettünk, telket vettünk, kutakat ásattunk, miséket énekeltünk és többeket megkereszteltünk, szabadon és nyilvánosan prédikáltunk — írja. Elmondja, hogy ő Zayton kínai városban két harangot készíttetett, amelyeket föl is szentelt. Megnézte Indiában Szent Tamás városát, látta Ceylon szigetén az állítólagos egykori paradicsomi hegyet, megszemlélte ugyanott Adám lábnyomát (Adamspick). Elbeszélése szerint arrafelé megkeresztelt egy öreg indust, a tengeren a viharok alkalmával a hajósokat bátorította és térítgette. Pekingben és egyebütt is vitatkozott a másvallásúakkal. Általában kedélyes és élelmes utazónak bizonyul. Sok tekintetben könnyű helyzete volt, mert mint a pápa követének kezére játszottak legtöbb helyen. A pekingi udvarban már csak azért is jól bántak vele, mert a pápa nevében a nagykánnak paripákat adományozott. Önmagáról nagyon jellemzően a következőket mondja : Én az összes indiai tartományok24*
