Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Péterffy Gedeon: A regula és Szent Tamás
336 PÉTERFFY GEDEON megtartásában tökéletességre tettek szert. Másik ehhez hasonló tétel volt, hogy a szerzetbelépés előtt sokáig kell ezt megfontolni és számos ember tanácsát kell kikérni. Tagadták ezenkívül a fogadalmak különleges erkölcsi értékét és elvetették a teljes szegénység megtartását. Szent Tamás újra tollat ragadott és megírta Contra pestiferam doctrinam retrahentium homines a religionis ingressu című munkáját. Ez a kevésbbé ismert írás egyike Szent Tamás legegyénibb munkájának. Bevezetésében mondja, hogy azok ellen ír, akik mint Vigilantius («insurgunt iterato in Gallia novi Vigilantii») az evangéliumi tanácsok megtartásától ravaszul visszatartják az embereket. Velük szemben az Üdvözítő példájára hivatkozik, aki a világba jőve minden földi dologról lemondott és ezért a keresztény vallás legfőbb tétele abban áll, hogy az embereket a földiektől elvonja és a lelkiek felé irányítsa.1 Krisztus életére és példájára való hivatkozás Szent Tamás lelkének egy másik, eddig általunk nem említett vonására mutat, amelynek más helyen is megtaláljuk a nyomait. Ez mélyen benne gyökerezett, mind a ferences, mind a domonkos szellemben, mivel Jézus neve és alakja képezte a népszerű igehirdetés legfőbb tárgyát.1 2 Ez az irat igen mély betekintést enged Szent Tamás lelkivilágába. A máskor nyugodt tárgyalási modorban higgadtan fejtegető tudós hangja és stílusa egészen egyéni lett. Nemcsak a heves vita nyomai látszanak meg és a méltatlan rágalmakon érzett felháborodás tükröződik vissza stílusán, de megkapóan melegek azok a részek, amelyekben pozitíve kifejti gondolatait. Itt is még előfordulnak olyan részek, amelyekben a régi szerzetesrendek szabályaiból és példájából merített ellenvetésekkel szemben kellett megvédenie rendjének újításait,3 1 «Christianae religionis propositum in hoc praecipue videtur consistere, ut a terrenis homines abstrahat, et spiritualibus faciat esse intentos. Hinc est, quod auctor fidei, et consummator Jesus in hunc mundum veniens saecularium rerum contemptum et facto et verbo suis fidelibus demonstravit.» cap. 1. 265. o. 2 Christus und das Seelenleben des hl. Thomas, Grabmann : Das Seelenleben des Hl. Thomas von Aquin, 101—118. o. — V. ö. Walz : Compendium hist. ord. praed. 190. o. 3 A szegénységgel szemben felhozott ellenvetésre jellemzően magának Szent Benedeknek a szavaival felel : «hoc sufficit ad ostendendum, quod communes possessiones non totaliter monasticam perfectionem excludunt ; non autem ex hoc haberi potest, quod maioris perfectionis non sit possessionibus communibus carere, praesertim cum idem beatus Benedictus in sua Regula dicat, se aliquid remisisse de rigore monasticae vitae a prioribus institutae, condescendo infirmitatibus sui temporis monachorum.» cap. 16. 319. o. — V. Ö. Sum. Theol. II—II. 187, 4. Szent Tamás életének ugyanebből a szakából valók a Quaestiones quodlibetales és a Summa Theologica azon részei, amelyekben ugyanezeket a kérdéseket tárgyalja. Ezekkel a munkáival külön nem foglalkozunk, de a továbbiakban idézni fogjuk azokat a részeket, amelyekben párhuzamosan bencés vonatkozások előfordulnak.
