Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Péterffy Gedeon: A regula és Szent Tamás

336 PÉTERFFY GEDEON megtartásában tökéletességre tettek szert. Másik ehhez hasonló tétel volt, hogy a szerzetbelépés előtt sokáig kell ezt megfontolni és számos ember tanácsát kell kikérni. Tagadták ezenkívül a fogadalmak külön­leges erkölcsi értékét és elvetették a teljes szegénység megtartását. Szent Tamás újra tollat ragadott és megírta Contra pestiferam doctrinam retrahentium homines a religionis ingressu című munkáját. Ez a kevésbbé ismert írás egyike Szent Tamás legegyénibb munkájának. Bevezetésé­ben mondja, hogy azok ellen ír, akik mint Vigilantius («insurgunt iterato in Gallia novi Vigilantii») az evangéliumi tanácsok megtartásától rava­szul visszatartják az embereket. Velük szemben az Üdvözítő példájára hivatkozik, aki a világba jőve minden földi dologról lemondott és ezért a keresztény vallás legfőbb tétele abban áll, hogy az embereket a föl­diektől elvonja és a lelkiek felé irányítsa.1 Krisztus életére és példájára való hivatkozás Szent Tamás lelkének egy másik, eddig általunk nem említett vonására mutat, amelynek más helyen is megtaláljuk a nyo­mait. Ez mélyen benne gyökerezett, mind a ferences, mind a domonkos szellemben, mivel Jézus neve és alakja képezte a népszerű igehirdetés legfőbb tárgyát.1 2 Ez az irat igen mély betekintést enged Szent Tamás lelkivilágába. A máskor nyugodt tárgyalási modorban higgadtan fejtegető tudós hangja és stílusa egészen egyéni lett. Nemcsak a heves vita nyomai látszanak meg és a méltatlan rágalmakon érzett felháborodás tükröző­dik vissza stílusán, de megkapóan melegek azok a részek, ame­lyekben pozitíve kifejti gondolatait. Itt is még előfordulnak olyan részek, amelyekben a régi szerzetesrendek szabályaiból és példájából merített ellenvetésekkel szemben kellett megvédenie rendjének újításait,3 1 «Christianae religionis propositum in hoc praecipue videtur consistere, ut a terrenis homines abstrahat, et spiritualibus faciat esse intentos. Hinc est, quod auctor fidei, et consummator Jesus in hunc mundum veniens saecu­larium rerum contemptum et facto et verbo suis fidelibus demonstravit.» cap. 1. 265. o. 2 Christus und das Seelenleben des hl. Thomas, Grabmann : Das See­lenleben des Hl. Thomas von Aquin, 101—118. o. — V. ö. Walz : Compendium hist. ord. praed. 190. o. 3 A szegénységgel szemben felhozott ellenvetésre jellemzően magának Szent Benedeknek a szavaival felel : «hoc sufficit ad ostendendum, quod communes possessiones non totaliter monasticam perfectionem excludunt ; non autem ex hoc haberi potest, quod maioris perfectionis non sit possessio­nibus communibus carere, praesertim cum idem beatus Benedictus in sua Re­gula dicat, se aliquid remisisse de rigore monasticae vitae a prioribus institutae, condescendo infirmitatibus sui temporis monachorum.» cap. 16. 319. o. — V. Ö. Sum. Theol. II—II. 187, 4. Szent Tamás életének ugyanebből a szaká­ból valók a Quaestiones quodlibetales és a Summa Theologica azon részei, amelyekben ugyanezeket a kérdéseket tárgyalja. Ezekkel a munkáival külön nem foglalkozunk, de a továbbiakban idézni fogjuk azokat a részeket, ame­lyekben párhuzamosan bencés vonatkozások előfordulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom