Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Péterffy Gedeon: A regula és Szent Tamás
A REGULA ÉS SZENT TAMÁS 331 gyakorlati irányát bizonyítják az egykorú domonkos könyvtárak katalógusai,1 a korabeli domonkos lelkiéletre vonatkozóan pedig alapvető forrásként B. Humbertus de Romanis munkáit használhatjuk, aki 1252—1263-ig a rend generálisa volt és megírta Szent Ágoston szabályainak és a rend konstitucióinak magyarázatát.1 2 Humbertus de Romanis munkája két fontos adatot őrzött meg, ami segítségünkre lehet annak a tudományos és szellemi környezetnek a megrajzolásában, amely a domonkos rendbe lépő Szent Tamást fogadta. Az egyik helyen a noviciusmester kötelességéről írva felsorolja, hogy milyen hasznos, egyszerű könyveket adjon a noviciusoknak, amelyekből lelki hasznot meríthetnek.3 A könyvtáros feladatáról írva pedig felsorolja, hogy milyen könyveket készítsen elő közös használatra.4 Ezekből a felsorolásokból kitűnik, hogy a domonkosok aszketikus nevelésükben felhasználták a régi rendek tradíciójában megőrzött közkeletű munkákat, a tudományos munkában pedig a rend tagjainak figyelmét az apostoli feladatok elsősorban a gyakorlati kérdések felé irányították. A rendnek ez a szelleme Szent Tamás lelkét is egészen áthatotta és ezért állítja az apostoli munkában élő szerzetesrendeket, amelyek a kontempláció bőségéből juttatnak másoknak, első helyre valamennyi között.5 6 Az ő megfogalmazása és tanítása az egész teológia közkincsévé lett, ezért méltán lehet őt a domonkos szellem és lelkiélet egyik legkiválóbb képviselőjének tartani. Azonban tagadhatatlan, hogy az apostolkodás eszméje olyan gazdag, hogy azt teljesen még egy nagy szent sem 1 Walz : i. m. 136. o. — Pelster alapos tanulmánya a pisai könyvtárról, amelyben a Szent Tamás korabeli könyvtárak típusát láthatjuk, megmutatta, hogy a studium fó' tárgya szentírás tanulmányozása volt és figyelemreméltó, hogy a patrisztika aránylag csak kis mértékben van képviselve, mert a régi rendektől eltérően az atyák munkáinak helyét a modernebb szentírásmagya- rázatok és glosszák foglalják el. Fr. Pelster S. J. : Die Bibliothek von Santa Caterina zu Pisa, eine Büchersammlung aus den Zeiten des hl. Thomas von Aquin. Xenia Thomastica, Romae, 1925. III. 249—280. o. 2 Munkáit J. Berthier O. P. adta ki.: B. Humberti de Romanis Opera de vita regulari, vol. 2. Romae, 1888. 3 «ut sunt liber Ugonis De Disciplina, liber De Claustro animae, Meditationes Beati Bernardi, Meditationes et Orationes Anselmi, liber Confessionum Augustini, Abbreviata et Florilegus eiusdem, Collationes et Vitae et Dicta Patrum, Passiones et Legendae Sanctorum, Epistola ad Fratres de Monte Dei D. Bernardi, De gradibus superbiae, liber De diligendo Deo, liber Balaam, Tractatus de vitiis et virtutibus et similia.» Opera, II. 230. o. 4 «Biblia glossata in toto, vel in parte, Biblia sine glossis, Summae de casibus, et Gaufredi, et De vitiis et virtutibus, et De quaestionibus, Concor- dantiae, Interpretationes, Decreta, Decretales, Distinctiones morales, Sermones varii de festis et dominicis per totum annum, Historiae, Sententiae, Chronica, Passiones et Legendae sanctorum, Historia ecclesiastica, et similia multa». Opera, II. 265. o. 6 Sum. theol. II—II. 188, 6.
