Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Péterffy Gedeon: A regula és Szent Tamás
328 PÉTERFFY GEDEON ismert vonását és egyúttal megmutatja azt is, hogy miként hatott Szent Tamásra az atyák lelki tanítása, hiszen a bencés szellem volt áthagyományozója annak a lelki tanításnak, amelyet az atyák, különösen pedig Szent Ágoston munkái tartalmaznak.1 Kérdésünkre feleletet keresve vissza kell mennünk szentünk ifjúkorába, hiszen közismert tény, hogy Szent Tamás már gyermekkorában ismerkedett meg először Szent Benedek alakjával és a bencés Regulát nemcsak mint könyvet ismerte, hanem ifjúkorában Monte- cassinón a Regula szellemében nevelődött. Eddig is már többen utaltak arra, hogy Szent Tamás egyéniségében bencés vonások is felfedezhetők, ha beható vizsgálat tárgyát nem is képezte ez a kérdés.2 Ezen a helyen nem foglalkozhatunk részletesen azzal a kérdéssel, hogy Szent Tamás mennyi időt töltött Montecassinón, amiről a múltban nagy irodalmi vita folyt le, ma általános a felfogás, hogy Szent Tamás bencés oblátus volt.3 Szent Tamásnak Montecassinón töltött ifjúkori éveiről több cikk is megjelent és ezek az írások legtöbbször a középkori iskolák nevelésének általános kereteivel szokták megrajzolni azt a környezetet, amely1 Mikor a továbbiakban ennek a hatásnak kimutatását kíséreljük meg, nem felejtjük el, hogy a bencés tradíció mellett, amelyet Butler találóan nevezett el nyugati lelkiségnek (D. C. Butler : Western mysticism, London, 1922.), már Szent Tamás előtt is érezhető volt az a keleti, neo-platonikus hatás a theologia spirituálisban, amelyet Ps. Dionysios munkáinak megismerése és elterjedése idézett elő. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban csak röviden utalunk J. Durantel S. Thomas d’Aquin et le Pseudo Denis (Paris, 1919) című munkájára. 2 M. Grabmann Szent Tamás lelkiéletéről írt kitűnő munkájában szentünk egyéniségének három alapvető vonását a Sapientia, Charitas és Pax háromságában jelöli meg. «Szent Tamásban, — írja Grabmann, — a veritas és pax, a domonkos- és bencésrend jelszava egybe csendül : Veritas et pax osculatae sunt.» Das Seelenleben des hl. Thomas von Aquin, München, 1924. 77. o.— V. ö. R. B. Vaughan O. S. B. : The life and labours of S. Thomas of Aquin, London, 1872. I. XII—XIII. o. B. Allô O. P. : La paix dans la vérité. Étude sur la personnalité de S. Thomas d’Aquin, Paris, 1911. 3 A vitát H. Serry O. P. írása váltotta ki, aki 1724-ben Lyonban kiadott egy történelmi munkát De monachatu benedictino D. Thomae Aquinatis apud Cassinenses antequam ad Dominicanum Praedicatorum ordinem se transferret, historica disquisitio címmel. Még ugyanazon évben heves cáfolatot nyert de Rubeis részéről, akinek Velencében kiadott cáfolóirata már címében is elárulja, hogy Szent Tamás bencés voltát mesének minősíti. A két vitairat megtalálható de Rubeis összes munkáinak kiadásában : Opera omnia t. VI. p. 243—290. Venetiis, 1770. Mikor Erasmus Guttula 1733-ban megírta Monte- cassino történetét és ebben Szent Tamásról mint a cassinói apátság szerzeteséről emlékezett meg, de Rubeis még egyszer tollat ragadott és újabb cáfolatát előző írásának anyagával együtt kiadta Szent Tamás életét és irodalmi munkásságát kritikailag feldolgozó értekezéseiben : De gestis et scriptis ac doctrina S. Thomae Aquinatis dissertationes criticae et apologeticae. Diss. prima, cap. 1—9. pag. 1—25. Venetiis, 1750.
