Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
262 MÓRA MIHÁLY A közjogi testület terminológiájától a német jogélet ma sem szakadt el.1 Gyakran ismétlődik a nyilvánjogi testület különféle változata a svájci jogban is. így a Schaffhausen-kanton 1876. évbeli alkotmányának 50. pontja öffentliche kirchliche Korporation-ról beszél, amelynek helyzetébe ott azok a vallásfelekezetek kerülhetnek, amelyeknek az állam a nyilvános egyházi korporáció jogait adományozza.2 Schwyz kantonalkotmányának 92. pontja szerint öffentlich-rechtliche-römisch- kath. Kirchengemeinden megalkotása az illetékes egyházi szervek egyetértésével történik.3 Különben a svájci jogban is ingadozó a szóhasználat. Az Obwalden-kanton alkotmánya (3. pont) szerint a római katolikus Egyház, amelyhez a kanton népe nagy többségében tartozik, az állam teljes védelmét élvezi. Ugyanitt a kantontanács 1907 november 26-án az obwaldeni protestáns egyházaknak nyilvánjogi jelleget adományozott az adóztatási joggal együtt. Viszont a katolikus Egyház nyilvánjogi jellege nemcsak az állam alkotmányában, hanem az állami szervek gyakorlatában is kifejezésre juthat.4 Amint a sok közül felhozott néhány példából látjuk, az állam nyilvánjogi korporáció elnevezést szinomimáival együtt váltakozva használja, vagy e kifejezés nélkül jelöli meg a hasonló helyzetet (pl. : az egyház az állam teljes védelmében részesül). Hogy azonban mi e kifejezések közelebbi tartalma, az állami jogszabályok a felelettel adósok maradnak.5 Az állami egyházpolitikai rendszer alapvető tétele, hogy az egyOrden und religiösen Genossenschaften . . .) bleiben Körperschaften des öffentlichen Rechtes, soweit sie solche bisher waren ; den anderen können die gleichen Rechte nach Massgabe des für alle geltenden Gesetzes gewährt werden. L. Krüger Karl : Kommentar zum Reichskonkordat, Berlin 1938. 2. 66, 77. 1 Az 1936 március 14-i porosz minisztériumi határozat például az orosz-orthodox egyháznak a közjogi testület jogait adományozza. (Beschluss des Preussischen Staatsministeriums über die Verleihung der Rechte einer Körperschaft des öffentlichen Rechts an die Russisch-Orthodoxe Diözese des Orthodoxen Bischofs von Berlin und Deutschland). Késó'bbi (1937 január 30) példa : Verordnung über die Zuständigkeit bei der Zwangsvollstreckung gegen kirchliche juristische Personen des öffentlichen Rechts in Preussen. Mindkettőre I. Weber Werner : Neues Staatskirchenrecht, München und Berlin 1938, 52, 55. Más vonatkozásra v. ö. * Weber Werner : Das Nihil obstat, Beiträge zum Verhältnis von Staat und katholischer Kirche, Zs. für die gesamte Statswissenschaft. 1939, 194, 203. 2 Werner H. : Bemerkungen über das rechtliche und finanzielle Verhältnis des Staates zu den öffentl. kirchlichen Korporationen im Kanton Schaffhausen, Schaffhausen 1932. 7. sköv. 3 Lampert, Kirche und Staat, II. 28. 4 Így Uri kantonban. Minderre Lampert, II. 28. 5 Meycztowicz Valerien : La religion dans les Constitutions des États modernes. Roma, 1938. 59.
