Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Elek: A ferences iskolaügy a XIV. sz. végéig
A FERENCES ISKOLAÜGY A XIV. SZÁZAD VÉGÉIG 243 kintlakó tanulók nem látogathatták, hanem a rendi hallgatók sem élvezték a teológusok kiváltságait, mint például a közös karima alól való mentességet.1 Közönséges szükségleteiken kívül gondoskodtak róluk is elsősorban az által, hogy a rendi bölcsészethallgatók számára megfelelő központi iskolákat, studia generáliakat állítottak fel. Először említi ezeket az 1347. velencei káptalan, de még csak az egyes rend- tartományokon belül. Idegen provinciák kötelékébe tartozó növendékeket csak az olasz iskolák vehettek fel. A XIV. század vége felé egymásután állítja fel a Rend az általános központi iskolákat. A toulouse-i rendi gyűlés (1373) Anconában, a nápolyi (1379) Viterboban, az esztergomi (1379) Paviaban, Piacensa- ban és Comoban nyitott filozófiai főiskolákat. Gonzaga tanúskodik arról, hogy a párisi konventben is voltak ilyen előkészítő grammatika, retorika, logika és filozófia-iskolák. A bölcseleti előadásokat a bakkalau- reatusok tartották, éspedig napi három órában.2 Minthogy a bölcseleti előképzés lehetősége a Rend keretén belül adva volt, az egyetemek sem követelték meg ferences jelöltjeiktől, hogy filozófiai előtanulmányaikat felmutassák. Sok helyütt, mint pl. Oxfordban3 egyenesen megtiltották nekik az egyetem statútumai, hogy a bölcseleti ágra beiratkozhassanak vagy ott doctori diplomát szerezhessenek. 3. Teológiai tanulmányok. A bölcseleti oktatás fokozatai és a tulajdonképeni teológia között nem haladt mindenütt éles határ. A logika és studia naturalium hallgatóit sok helyütt kötelezték már arra is, hogy a házi lektor teológiai előadásain is részt vegyen. Még kevésbbé volt meg az elkülönítés az első időkben, amikor az elemi ismeretek elsajátítása után közvetlen a teológiai oktatásra került a sor. A hittudományi tételek kifejtésére szükséges bölcseleti ismereteket alkalomszerűen sajátították el beleszőve a teológiai előadásba. Később az elkülönülés idején ez lassankint eltűnt, sőt egyenesen tilos volt.4 A lektorok tartották a biblikus és spekulativ-systematikus előadásokat, ők vezették a tanult anyag elmélyítésére szolgáló ismétléseket és vitaelőadásokat, rendszerint Petrus Lombardus : Libri quatuor sententiarum, illetve a Szentírás-szöveg alapulvételével. A hallgatók 1 Cap. gen. Paris (1292) ed. Ehrle, ALKQ. VI. 108. 2 Gonzaga: De origine seraphicae religionis eiusque progressibus. Romae, 1587, 132; Wadding: Annales Minorum. III. ed. Quaracchi, 1931 ss., Supplementum ad annum 1234. n. 29, II. 433. 3 Little: The Franciscan School at Oxford in the thirteenth century, in : AFH. XIX (1926) 823. 4 v. Ö. Chart. II. 698. Stat. § 6. 16*
