Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Elek: A ferences iskolaügy a XIV. sz. végéig
240 SZABÓ ELEK nagyobb ellenzői a bölcselet bevezetésének. Talán amiatt, mert a természettudományok túlságos kihangsúlyozásától tartottak.1 Szokatlan volt még, hogy a bölcselet a teológiától teljesen független tantárgy legyen, ami hozzájárulhatna a hittudományok elvilágiasodásához. A filozófia először csak mint a teológiai képzés előkészítője nyert polgárjogot az iskolákban. Nem maradtak el az óvó figyelmeztetések ezután sem,1 2 de már csak a túlhajtások ellen irányultak s biztosítani akarták a teológia központi irányító szerepét. A bölcselet bevezetésénél éppen a mendikáns rendek nagy képviselőinek, elsősorban Halesi Sándornak — aki még rendbelépése előtt, tehát az Aristoteles-tilalom idején foglalkozott vele — Nagy Szent Albertnek, Szent Bonaventúrá- nak és Aquinói Szent Tamásnak volt legnagyobb hatása. Az oxfordi ferencesek fontos szerepére szintén csak röviden utalunk. A rendi törvényhozás szintén tanúskodik a bölcselet tantárggyá emeléséről. A bevezetés idejét megközelítőleg meg is tudjuk határozni. A narbonne-i káptalan határozatai még nem említik, az 1292. párisi kapitulum törvényei meg már mint általánosan elismert és megkövetelt tantárgyról beszélnek a bölcseletről. Valószínűleg 1270 és 1280 között hódított teret Szent Bonaventúra irányt mutató hatása alatt. A domonkos rend történetével való parallelizmus is erre mutat. A profán tudományokat kezdetben ők is kizárták tanmenetükből. A Rend 1228-i törvényei még egyhangúlag állást foglalnak a «libri gentilium et philosophorum» ellen s ha a rendi főelöljáró azt külön meg nem engedte, nem foglalkozhattak a Szépművészetekkel sem.3 Az engedmények gyakorivá válására mutat a tény, hogy az 1259-i valenciennes-i gyűlés határozata már központilag is megengedte a szükséges «studia artium» felállítását.4 Egyes rendtartományok gyakorlatban már előlegezték ezt az engedélyt és külön lektorokat állítottak fel a bölcselet tanítására, amint azt a provencei és toulousei tartomány 1256. évből ránkmaradt névtára bizonyítja.5 A rendtartományi gyűlésnek jogkörébe tartozott, sőt kötelessége volt megállapítani, melyik kolostorban és kinek a vezetése alatt álljanak fenn bölcseleti előkészítő iskolák. Nagyobb tartományokban több iskola felállítását is elrendelték. A német tartományban (Theutonia) legalább kettőnek—háromnak kellett működnie.6 A ferences rendi szabályok kettős fokát különböztetik meg a bölcseletoktatásnak : a «studia artium et logicarum» és a «studia natu1V. ö. Denifle-Chatelain: Chartularium Universitatis Parisiensis. (Chart.) Paris, 1888. kk., I. 114, n. 59. 2 Chart. II. 698. Stat. § 6. 3 ed. Denifle, ALKG. I. 222. 4 Reichert, Mon. III. 99; Chart. I. 385, n. 335. 6 Douais: Essai..., 177 kk. 6 Reichert : Mon. III. 109.
