Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Marczell Mihály: Nem és erkölcs

/ 100 MARCZELL MIHÁLY Azt sohasem tanította a keresztény erkölcstudomány, hogy az értelmi és akarati erők fölényessége akkora, hogy rajtuk sohasem győzedelmes­kedhet a testi erők dübörgő áradása. Csak azt a tételt erősítjük, hogy nem a nemi élet erői az egyetlen döntően hatóak, hanem az emberi csele­kedetben az értelem és akarat szerepe a döntő.1 Az «actus hominis» lehet az ösztönös erők eredője, de az «actus humanus» a lelki tényezők eredménye ! Ha már most a nemi energiák általános hatásairól szólottunk, vegyük vizsgálat alá, vájjon a nemi differenciáltságban találunk-e olyan élettani dinamikát, amely a férfi és a nő lelkének mondott tevékeny­ségét következetes belső kényszerrel kezdeményezi. Ezt a kérdést így is fel lehet tenni : vájjon a férfi és a női meg- osztódottság olyan rejtett és kielemzendő élettani hatókat hordoz-e, amelyek határozottan kizárják az erkölcsi cselekedetek lehetőségét, vagy csak színezést adnak az egyes cselekedeteknek? A férfi és a nő anatómiai és élettani eltérését ismerjük. Azt is tudjuk, hogy a férfi jellemét inkább a kemény értelem, a nőét pedig a meleg érzelem karakterizálja. De ne feledjük, hogy ezek csak tipo­gráfiai megállapítások. A típus-keresés — egybefogás, a cselekvés- elértékelés — részletes elemzés. Az igaz, hogy a típusos egybevágás azonos hatók eredőjét mutatja, de az is igaz, hogy itt nem a teljes egybe­vágás, hanem csak a hasonlóság esetével van dolgunk. A búza fejlődé­sének törvényei vannak, a lefolyó jelenségek egybevágóan eredménye­zik a szárbaszökkenés után a magtermést. De a típusok megrajzolásá­ban csak a magunk alkotta keretek, jellegzetességek, nem pedig élet­törvények fogják egybe az egyeseket. Itt az egybevágás, ott a hasonló­ság esetével van dolgunk.1 2 Mielőtt még különállóan tekintenők a férfi és a nő életét, vegyük vizsgálat alá a fejlődő ember életének folyamatát. A férfi és a nő életében — a természetadta törvényszerűségnek megfelelően — állandó, egyformán jelentkező és eleven az életszolgálat ütemezése. Az egyéni élet testi és lelki fejlődése is olyan formát mutat, hogy fokról-fokra fejleszti, tökéletesíti az életszolgálat céljának meg­valósítására. A kisgyermekkortól a serdülés korán át fokozódik benne a testi kifejlődés és elevenedik benne a másik nem felé való orientáció. 1 Sum. Theol. I. II. qu. XIII. a. 6. et qu. XIV. a. 1. 2 «Moralis philosophiae, circa quam versatur praesens intentio, proprium est considerare oparationes humanas secundum quod sunt ordinatae ad in­vicem et ad finem. Dico autem operationes humanas, quae procedunt a volun­tate hominis secundum ordinem rationis. Nam si quae operationes in homine inveniuntur, quae non subjacent voluntati et rationi, non dicuntur proprie humanae, sed naturales, sicut patet de operationibus animae vegetativae. Quae nullo modo cadunt sub consideratione moralis philosophiae ... Subjectum moralis philosophie est operatio humana ordinata ad finem, vel etiam homo prout est voluntarie agens propter finem.» S. Thom. Comm, ad Ethic. Arist, lib. I. lect. 1. initio.

Next

/
Oldalképek
Tartalom