Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Brandenstein Béla, br.: Mégegyszer az okság elvéről
90 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN felüli, részben igen népes (mint a többszáz rendtagot számláló budaszent- lőrinci) kolostor életében nyilvánult meg és a magyar alapítást a Szent Korona országain túl Portugáliába, Franciaországba, Olaszországba (S. Stefano Rotondo, Róma), Ausztriába, Németországba, elsősorban azonban Lengyel- országba is átplántálta (Czenstochowa, 1382). A középkori magyar pálosok fegyelmezett életükkel pápák dícséretét és privilégiumait, királyok oltalmát és bőkezű támogatását érdemelték ki. Nagy Lajos és Mátyás király legkedveltebb szerzetesei ők voltak. Fegyelmük még a XV. század végén is jó volt, sőt aránylag — úgylátszik — mindvégig a legjobb maradt még akkor is, amikor a többi rendekben már erős lazulás állt be. A mohácsi vész, a török hódoltság és a reformáció azután a pálos rendet is porbasujtotta. Alig 10—12 háza élte át a XVI. századot, fegyelme eltűnik, anyagilag tönkremegy. De a rendben, amelyet a XVII. század elején Pázmány vizitációja segített lábra, megmaradt az életerő. A század folyamán kiváló rendfőnökök egész sora állott az egyre szaporodó rendházak élén. Növendékeiket kitűnő külföldi és a nagyszombati jezsuita egyetemeken neveltették, Nagyszombatban szemináriumot, majd Máriavölgyben és Sátoraljaújhelyen studium generalekat állítottak fel, amelyeken a rendfőnökök pápai privilegium alapján doktori fokozatot is adományozhattak. Az így alaposan felkészült rendtagok tevékeny missziós munkát fejtettek ki Északmagyarországon, ahol három társuk : Csepelényi György, Török Márton és Szvetenay Miklós a protestánsoktól vértanuságot is szenvedett, továbbá Erdélyben és Horvátországban is. A rend nagy tekintélyét mutatja, hogy a kiváló főpapok egész sora került ki ekkor belőle : Borkovics Márton zágrábi püspök, majd kalocsai érsek, Jovanovics Pál tinini püspök, a konver- tita Kéry János gróf szerémi, majd váci püspök, Benkovics Ágoston nagyváradi, Széchényi Pál egymásután pécsi, veszprémi püspök, majd kalocsai érsek, Esterházy Imre váci püspök, majd esztergomi érsek és prímás lett. Ez a rövid foglalata az adatokban rendkívül gazdag könyvnek, amelyet a szerző példás önzetlenséggel, nagy tárgyszeretettel és kitartó szorgalommal írt meg. A nyomdakész második kötet a rend külső történetét a XVIII. századtól napjainkig, továbbá belső történetét, a pálosok egyházi és társadalmi, tanügyi és irodalmi tevékenységét fogja tartalmazni. Az egyetlen magyar szerzetesrend magyar földre visszatéréséhez méltó ajándékot kap a két kötetben. Hermann Egyed. Angyal Pál — Breviárium. 1898—1938. Budapest, 1938. 240 1. — Angyal professzornak 40 éves tanári működését valóban méltóan ünnepelték meg barátai és hálás tanítványai azzal, hogy a nagy büntetőjogász kiemelkedő irodalmi alkotásaiból egy sikerült florilégiumot állítottak össze. A terjedelmes és nemcsak a szorosan vett büntetőjog, hanem az etika, a szociológia és a jogbölcselet égető kérdéseit is felölelő gazdag anyagot könnyebb áttekinthetőség céljából négy részben csoportosították : 1. Hit és igazság (7—40.) ; II. Egyén és társadalom (41—96); III. Állam és nemzet (97—122); IV. Bűnözés és büntetőjog (123—190). Angyal professzor nagyarányú munkateljesítményéről
