Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Ivánka Endre: Hugo de Balma
64 IVÁNKA ENDRE fogalmi és értelmi működés kikapcsolásával, minden az Istenről alkotott képzelet vagy gondolat kizárásával történik.1 Ezt Hugo de Balma nem győzi eléggé hangoztatni és ez Keresztes Szent János tanítása is.2 A lélek a természet síkján nem tud szeretni anélkül, hogy a szeretet tárgyát eőbb valami módon meg ne ismerje vagy róla fogalmat ne alkosson. Az Istentől sugalmazott szeretetnél ez nem így van.3 Itt «az Isten az ember akaratát az isteni szeretet tüzének lángjába boríthatja anélkül, hogy az értelem működne», mondja Keresztes Szent János az «Élő Láng» című könyvében.4 Ugyanezt olvassuk Hugo de Balmánál is.5 Maritain «potentiáira» hat, a megismerésre vagy az akaratra, hanem a lelket substan- tiájában érinti. (Maritain u.-o. Études Carm. 16 [1931] 83—84.) Maritain helyesen azt jegyzi meg : Ce n’est pas au sens des philosophes qu’il oppose substance et puissances, il s’agit pour lui des degrés d’intériorité des opérations divines. Egy régiesebb, Szent Ágostonhoz és a neoplatonizmushoz közelebb álló pszichológia eszközeivel ugyanezt fejezi ki a «synderesis» fogalom, melyet különben a ferences misztika is ismer. Szent Bonaventura az «Itinerarium mentis in Deum» elsó’ fejezetében az «apex mentis seu synderesis scintilla»-ról beszél, a 6. fejezetben az «apex affectionis»-ról. 1 Mens .. . nunquam posset istis motibus consurgere, si aliquid cogitaret consurgens, immo miserabiliter deprimeretur a sua elevatione affectio (403 bB). A misztikus megismerés fó'akadálya az immixtio intellectivae quae semper vult apprehendere (393 aB). Haec est necessaria conditio ad istam elevatissi- mam apprehensionem, quod in ipsa elevatione vacet omnis cognitio speculativa (392 aA/B). 2 Maritain u. o. Études, Carm. 16(1931) 1.96—97.1. és Vigile, 1930,199.1. 3 Azzal az ellenvetéssel, hogy egy ilyen, minden gondolat és képzelet nélkül történő «consurrectio affectiva» nem lehetséges, Hugo de Balma művének negyedik részében beható módon foglalkozik a szabályszerű quaestio scholastica hagyományos formáiban (Videtur... Contra ... Solutio ... Ad primum . ..). A quaestio címe : Utrum anima secundum suum affectum possit aspirando vel desiderando moveri in Deum sine aliqua cogitatione intellectus praevia vel concomitante. (395a A/B.) A válasz természetesen pozitív. De érthető, mondja Hugo de Balma, hogy a scholastikusok ezt nem akarják elismerni. Ők — a doctor speculativus úgymint a discipulus scholasticus (404a A) — a sapientia Graecorum (u. o.), az Aristotelesi filozófia alapján állnak. A gentilis prophetia viszont, amint a Commentator Vercellensis mondja, nem tudott az Isten megismerésének e «superintellectualis et superessentialis» módjáról, quem non apprehendit, quia non quaesivit, nec esse putavit, nec vim secundum quam diffunditur in animam, deprehendit (390a A). A filozófusok lélektana nem tud a lélek e legmélyebb rétegéről. Haec potentia, ut est supremum in spiritu, quasi ab omnibus ignoratur, nisi ab illis in quibus ab igne Sancti Spiritus [imjmediate affectus tangitur et movetur (401a B/C). Per hoc pro magna parte scholastici et mystici doctoris diversitas patet (401b B). A «synderesis» és «apex affectionis» fent említett fogalmával magyarázható tehát a scholastikusok elutasító magatartása ezzel a misztikus alaptétellel szemben. 4 Maritain u. o. Etudes Carm 16 (1931) I. 97. 1. 3. jegyzet. 6 Ipse Spiritus Sanctus per ignem amoris tangit et injlammat supremum affectivae apicem et indicibiliter sine omni cogitatione vel rationis discretione ad se trahit (401 a B).
