Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)
48 GALLA FERENC zetekre is, mégis a jezsuiták mindenkor nagy tisztelettel voltak a reformátor Szent iránt és életét, törekvéseit példaképül állították a lelkipásztori életre és az egyházkormányzatra nevelt növendékeik lelki szemei elé. A Germanicumot ősi hagyományok benső kapcsolatai fűzték Borromei Szent Károlyhoz. A Szent lelkivezetője a jezsuita Ribeneira volt. Az ő irányítása mellett szakított véglegesen a világgal, amidőn a váratlanul elhúnyt testvérének halála után tőle várták a család férfiágának további fennmaradását. Második miséjét abban a kápolnában mutatta be, amelyben a hat évvel előbb meghalt Loyolai Szent Ignác szokott misézni. Mint államtitkár azon buzgólkodott, hogy a szerény keretek között működő Germanicumot űjabb kiváltságok, jogok és fekvőségek megszerzésével megalapozza és gyarapítsa. Amidőn IV. Pius megalapítja a római szemináriumot, annak kormányzását a jezsuiták kapják meg, első rektora pedig a Germanicum rektora lett. A római német kollégium iránt való nagyrabecsülését mutatja, hogy a bíboros meglátogatta az intézetet és annak szellemét, házi szabályait és tanulmányi rendjét az általa alapított egyházmegyei szemináriumok kormányzásában értékesítette. Érseksége folyamán mindvégig benső kapcsolatot tartott fenn a katolikus restauráció szolgálatába szegődött renddel és reábízta a világi ifjúság nevelését.1 A Germanicum nevelő hatása mellett Szent Károly történeti alakjára irányították a germanicusok figyelmét az örökvárosban elszórt templomok, melyeket a XVII. század folyamán a Szent tiszteletére emeltek és a barokk művészet számos műtárgyával, képekkel, szobrokkal felékesítettek. Az egyik templom a Corso végén állott, nem messze a kollégium akkori épületétől, mely a Sant’ Apollinare templom mellett állott.2 A jezsuitarend a vallásos irodalomban is hatásosan előmozdította Borromei Szent Károly nevének és tiszteletének széles körben való ismertetését. A régi egyházi könyvtárainkban ma is nagyszámmal található külföldi aszkétikai munkákat mellőzve, Nádasi János jezsuitának, a 1 Julius Cordara: Collegii Germanici et Hungarici Historia. Venetiis, 1804. p. 67., 129. — E. Rinaldi: Collegio Romano. Arezzo, 1914. p.63ss. — Pastor: i m. 348—49. 1. 2 A Germanicumot a templom védőszentjéró'l római tájszólással Poli- naranak nevezték. —Joannes Nádasi: Annus Hebdomadarum Coelestium ... Pragae, 1663. Wesselényi Ferencnek és Széchy Máriának ajánlva. 164—65., 174., 288., 291—93.1. — Annus Aeternitatis sive Hebdomada ... morientium. Col. Tyrnavien. Monachii, 1686. November 4-ikénél. — Annus Amoris Dei. . . Viennae, 1678. Eleonóra királynénak, Mantova és Monferrato hercegnőjének ajánlva. Hozzácsatolva külön címlappal : Theophilus Marianus. 145., 202., 259., 433., 450.1. — Annus Coelestis . .. Coloniae Ubiorum, 1667. 372—74.1. — Annus Meditationum Cordis. Romae, 1659. Vanoviczi ajánlásával. 5—6., 23., 233—34., 237. 1.
