Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Marczell Mihály: A lélekelemzés kat. erkölcstudományi megítélése
36 MARCZELL MIHÁLY kirobbanásra törő energiákat érvényesíteni.1 A természet széles skálában mutatja ennek a tételnek igazságát ; nem szabad megtagadni tőle a hitet akkor sem, midőn előre kigondolt véleménnyel szemben igé- nyeskedik.2 Ami pedig a tiszta életről és nem tiszta életről alkotott diametralis ellentétet illeti, az már állandó és szakadékszerű ellentét marad a szélsőséges lélekelemzők és a katolikus erkölcsbölcselők között. A katolikus tanítás nem irtózik az emberi testtől és a testi élettől. Mindkettőt szentnek, sőt szentségi életformának tekinti ! Benne az Isten tervének örök, szent kivirágzását látja. Nem hirdet valamiféle ködös manicheizmust. Azt azonban nem hangoztatja, hogy a nagy és szent életszolgálat előkészületet és szent megvalósítást tételez fel. Az élet nem ösztönös kielégülés. Az élet kettős szolgálat. Egyéni élet kifejtés és a jövő élet kitermelése. Az élet valóságos áldozat, amelyben mellékzörej a testi élvezet. Aki a kettőt felforgatja, az az élet Urának bennünk csengő hangjával áll szemben. Nagyon természetes, hogy ezt nem szívesen hallja és még kevésbbé könnyed odahajlással követi az érzéki vonalra hamarosan kilendülő ember ! Kemény és komoly feladat az, amelynek teljesítésére erős lelkű ember, Isten különös kegyelmével élő ember kell ! Azt hiszem, nem tűlzás az a szerény megállapítás : kevesebb gyógyító lélek- elemzőre lenne szükség, ha kicsi kortól kezdve erre a belső fegyelemre, az Isten fiainak szentül gondolkodó és szent szabadságában élő életre hangolnák az ifjúságot ! Azt hiszem, hogy az is igaz, hogy kevesebb volna a szexuál — neurózisban szenvedő testvér, ha erősebb hangfogóval ébresztgetné «az alvó oroszlányt az «irodalom», a «művészet», a «modern bárélet» és túlfeszített társadalmi konvenció (strandélet, öltözködési excesszusok . . .) ... Talán az sem merész állítás, hogy több a túlzó kiélésben élők között a szexuális beteg, mint azok között, akik a «helytelen, túlszigorm élet (?) áldozatai... Azért az volna a helyes, ha a mindkét irányú túlzással szemben az élet szentsége és az életszolgálat isteni elgondolása kapna erősebb ütemezést ! Ami pedig azt illeti, hogy épp a szexuális élet egyéni differenciáltsága miatt a bűn fogalma és annak terhe gyengíttessék, arra nézve a következőket kell megjegyeznünk. Elvi álláspont szerint az isteni törvény mindenkit egyformán köt. Tényleges és konkrét helyzetben azonban az egyén belső adottsága vagy a tettek körülménye befolyásolja a cselekedet erkölcsi voltát.3 Azt hirdetni, hogy a szexuális élet terén nincs erkölcs, csak betegség, az erkölcsi nihilizmus. Amellett olyan tág kapunyitása a szélsőséges alanyiságnak és vele együtt a fékevesztett 1 Dr. Marczell Mihály : A bontakozó élet. Budapest, 1934. VI. k. 196. 1. 2U. o. 197. I. 3 Sum. Theol. : 1., II. qu. 7. art. 1. — Merkelbach : Summa theol. moralis. Paris, 1935. I. p. 143—172.
