Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
376 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN ízléstelen külsejű, kissé primitív nyomdatechnikával kiállított (szedési hibák) kis füzet hét elmélkedéssel az «utolsó dolgokról». Nem ambicionálja a dogmatikus megalapozást vagy fogalmazást («A túlvilág problémája stb.»), hanem inkább egy világi író nyelvén beszél. De szellemes, eleven, telve hasonlatokkal, a modern élet gondjaival; intelligens írás. Sötétlátásával az erkölcsiek terén nem igen szolgálja a kitűzött célját : «lelki vigaszt» nyújtani, mert azt csak a hitnek nagy-nagy erejével és Isten szerető, végtelenül jóságos, megbocsátó irgalmával lehet. Fiatal kezdő író, ki azonban tud írni. Tiefenthaler József. P. Takács Ince dr. O. F. M.: Szeráfi tüzek. Pápa, 1939, 4. r. 152 o. Szorgalmas ferences írónak a tollával és az Assisinek aszkézise iránt érzett rajongó szeretettel megírt könyv. Voltaképen minden rendszer nélkül, teljesen népies célzattal csoportosított cikkek, melyek assisi Szent Ferenc életét, szellemét, páduai Szent Antal ferences lelkét és jelesebb ferences szentek és harmadrendiek ferences életszentségét tárja az olvasó elé. A sorozatot a híres, ingyen gyógyító orvos: Batthyány-Strattmann László herceg rövid életvázlata zárja be. A ferences szellem és lelkiség elmélyítésére alkalmas könnyű, de tartalmilag mégis gazdag, népies olvasmány egyúttal egyházi szónokoknak és előadóknak is kínál friss példatárt és nem egyszer új és modern szempontokat. Tiefentaler József. II. Külföldi. I. M. Bochehski, 0. P. dr. prof. aggregatus Inst. Pont. Angelicum : Elementa logicae graecae, Roma, 1937. A neves nemzetközi domonkos egyetemnek, az Angelicumnak logika tanára lepett meg bennünket e kis könyvvel, mely a szerény cím alatt sokkal többet ad, mint amennyit a címből sejttetni enged. Nemcsak a logika elemeit nyújtja e munkában, hanem inkább a logika forrásaihoz akar bennünket visszavezetni. A logika nagy rendszere, melyet a görög bölcselet termelt ki, főleg Aristoteles munkáin nyugszik. Ám e logikának épületét már, egészen ellentétes iskola bölcselői is építgették. Ez a körülmény sugallta szerzőt, hogy ezeket az elemeket, melyek a mai logikában közkinccsé váltak már forrásaiban mutassa be. Szerényen csak annyit ígér, hogy a logika elemeibe akar bevezetni, valójában pedig a források tudásába vezet be. Nemcsak a szövegek forrásait mutatja ki, hanem azokat az eredeti görög szövegben nyújtja s így más célt is szolgál : bevezető akar lenni a logika görög terminológiájába. E kettős célt úgy akarja elérni, hogy rövid bevezetőjében megismertet azokkal a görög bölcselőkkel, kik a logika alapjait megvetették, vagy ezeket az alapokat bővítették. Elsősorban Aristotelest helyezi az élre s különösen a logika felépítésének munkálatait ismerteti. Utána Theophrastus Eresiust (372—287. Kr. e.) említi, aki a peripatetikus iskolának Aristoteles után legnagyobb művelője és feje volt. Sok logikai munkáiból csak néhány töredék
