Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)

AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE. IV. közlemény.1 Hittérítők a baskir-magyarok között. A káspi-meótiszvidéki magyarságtól a IX. században elszakadt és a Volga mentére visszavándorló bolgár törzsekhez csatlakozott ma­gyar törzsek az Ural lábánál telepedtek meg. Itt talált reájuk 1236 derekán Julianus, magyar domonkosrendi szerzetes.2 Hírűlhozta, hogy pogányok, de nem imádnak bálványokat, hanem egyszerű erkölcsös­ségben élnek. Szívesen hallgatták a krisztusi hitről tartott prédikációit. A kereszténység iránti készség megvolt a környező népekben, még a vad mordvinokban is, amint azt Julianustól tudjuk. Az a négy dominikánus szerzetes, akiket Julianus 1237. év tavaszi, római időzése alatt IV. Béla király keletre küldött, el is jutott a mordvinok közé, de hogy mi lett további sorsuk, nem tudjuk. Ugyanis éppen ebben az időben nyomultak be a mordvinok földjére a mongol (tatár) seregek, s Mordva népe két részre szakadt. Egyik részük balgán a tatárokhoz szegődött, a másik rész pedig fejedelmével együtt megpróbálkozott a sikerrel alig ke­csegtető ellenállással. Kevés a remény, hogy ilyen vérzivataros időben a négy derék dominikánus érdemes hittérítői munkát végezhetett volna. Matthaeus Parisiensis közli egy magyar püspöknek a párisi püspökhöz intézett levelét.8 Ebből kiderül, hogy IV. Béla az említett dominikánusokon kívül még ferenceseket is küldött keletre azzal a meg­bízatással, hogy keressék fel a baskírok földjét, Magna Hungáriát. Mivel ezekről sem érkezett semmi hír, a levélíró feltételezi, hogy a tatá­rok megölték őket. Könnyen lehetséges. A baskírok4 közötti hittérítés komoly eredményeket nem is ekkor, hanem csak a XIV. század elején ért el. Ez a munka a legszorosabb összefüggésben áll a rutén-, orosz- és bilér- (volgai bolgár) földi hit­1 A hasonló c. I—III. közi. 1. Teológia 1936. évf. 4. sz. és u. o. 1938. évf. és 1939. évf. 2 Bó'v. 1. Bendefy, Az ismeretlen Juliánusz, Bp. 1936. Stephaneum. 1—192. old. 3 Részletesen 1. 2. a. id. m. 146. 1. 4 A következőkben Magna Hungária magyarjait «baskírok» néven említjük. A név eredeti alakja basyyr = bös-(o)yur, azaz öt ogur, öt törzs, hasonlóan az on-ogur (tíz törzs) névhez. A baskír-magyar azonosság kérdését Németh Gyula végérvényesen tisztázta. (V. ö. A honfoglaló magyarság ki­alakulása. Bp. 1930, 312. 1. és az egész VI. fej.) Theologia. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom