Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Gruber Mihály: A keresztény világkép a bécsi romantikában
332 OBUBER MIHÁLY dolat. Schlegel is abban látja a respublika és a monarchia közti különbséget, hogy az első észokokra alapítja létét, az utóbbi azonban a hit és szeretet magasabb elvein épül fel.1 Hit és szeretet azonban a lélek szabad önkéntes, semmiféle erőszakkal ki nem kényszeríthető aktusai. Szabadság (személyes szabadság) nélkül tehát az állam el sem képzelhető. Az állam életében — mondja Müller — az erők szabad küzdelme uralkodik és a szabad erők fölött áll és őrködik a jog. A monarchiának pedig éppen az az előnye a respublika felett, hogy a törvényt egy személy képviseli és nem alkalmazható gépiesen. Ez sokkal nagyobb garancia arranézve is, hogy az állam életében nem áll be megmerevedés, lelketlen formalizmus, mert a személyiség benne él az idők sodrában.2 Novalis szerint is a törvény igazában akkor az, ha egy szeretett és tiszteletreméltó személy akaratának a megnyilvánulása.3 Akárhogy jöjjön létre azonban a törvény, — mondja Schlegel — a végső szankciót, amely által tulajdonképen törvénnyé lett, vagy amely által ismét meg is szüntethető, a szuverénnek kell fenntartani, különben meg is szűnik az lenni.4 Különben is — mondja — megdönthetetlen tény az, hogy a monarchia, ahol az állam összes elemei és erői a főhatalom egységébe vannak foglalva, a legjobb biztosíték a széthúzás, a belháború ellen, legjobb biztosítéka a békének, a közrendnek és a biztonságnak ; a különféleségeknek egy központba való bensőségesebb egybefoglalása által pedig a legalkalmasabb arra, hogy az emberiséget közelebb vezesse hivatásához. 5 A respublika maga ugyan még nem elvetendő, sőt a monarchia magábafogadhat respublikákat is. Mindenesetre azonban az államhatalom egysége jobban van biztosítva a monarchiában és a monarchia teljesítheti az állam legszebb feladatát, az emberi nem megnevelését.6 Ez a gondolat vezet a problémakör harmadik részéhez, amely a romantikusok kedvenc és nagyon jellemző gondolata : miképen hozható összhangba a nemzet és az emberiség, az állam és az államok szövetségének eszménye. A romantikusok természetesen visszautasítják azt a törekvést, amely el akarja pusztítani a nemzeti karaktert. A nemzet legfőbb java éppen az ő sajátossága. Ezt a sajátosságot nem tudják megérteni a kozmopoliták. Ezért ők az egységet külső formákban keresik : egy úr, egy törvény, egy pénzrendszer stb. Pedig az egész nagy egységet mi sem szolgálja jobban, mint az egyesek sajátossága.7 A XVIII. század példája megmutatta, hogy mi származik abból, ha 1 Schlegel: Philosophie der Geschichte. 298. lap. 2 Müller: Elemente IX. 3 Novalis: Glaube und Liebe. Herdflamme 8. 158. lap. 4 Schlegel: Philosophie des Lebens. 391. lap. 6 Schlegel: Philosophische Vorlesungen II. 116. lap. 6 U. o. 7 Müller: Elemente IV., Herdflamme 1. 78. lap.
