Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Gruber Mihály: A keresztény világkép a bécsi romantikában
330 GRUBER MIHÁLY nak és a nemesembernek a hivatása. Ők ketten a haza természetes védői is. A paraszt, aki földjét műveli, elsősorban hivatott azt fegyverrel is megvédeni, munkájának megszakítása nem is jár ránézve nagyobb hátránnyal. Természetes vezetői a nemességből kerülnek ki s ez hagyományainál fogva a hadviselés lovagi szellemét is biztosíthatja. Ha a nemesség nem alkotja a harci rendet, elveszti létjogosultságát. Szerepel Schlegelnél még egy ötödik rend is, a szolgák rendje, amely az ipart űző városlakókból szemelendő ki. Az ő feladata a többi rendbe tartozóknak szolgálatot teljesíteni. Ide sorolja a kereskedőket is, akiktől megtagadja a külön rendi jogosultságot. Ez szerinte azért megengedhetetlen, mert jogosulatlan meggazdagodás lehetősége nyílnék meg általa. Rendezett államban — úgymond — csak munkával lehet magántulajdont szerezni. A kereskedelem joga voltaképen a gazdáé és az iparosé, egyes kereskedelmi ágakat (külkereskedelem) pedig az állam tartson fenn saját magának. Schlegel szerint is a rendi képviselet az egyedül helyes, a népképviselet csak személyes érdekek takarója.1 Görres, aki ugyan nem tartozott a bécsi romantikusokhoz, gondolkodásában, eszmevilágában és világnézetében azonban velük teljesen rokonná lett és közülök a legtöbbel érintkezésben állott, szintén a rendileg tagolt társadalmat tartja természetesnek. Ezeket éppen úgy a természetes ösztön hozta létre, akár a fajokat, népeket, különböző erőket, tagokat stb. Négy rendet különböztet meg : a papokét, a lovagokét (nemesség), az iparosokét és a földművesekét.2 A papi rend hivatása, hogy az egyéni és nemzeti életet az örök eszmével kibékítik és összhangba hozzák. Ők hivatottak egyúttal arra is, hogy öszsekötő kapocs legyenek minden európai nemzet különös formája és a kereszténység egyetemes formája között.3 Ők jelentik az állandóságot a különböző korszakokban, mert az eszme, amit képviselnek, nem múlandó, független minden esetlegestől és változótól.4 A nemességnek, mint láttuk, a hagyományok, a harci erények ápolását és a föld népének vezetését szánják általában hivatásul. Müller szerint a középkori keresztény állam struktúrájában sok a hasonlóság a házassági viszonyhoz. Az államban azt a láthatatlan valamit az erkölcsi felelősség hatalmát, amelyet a házasságban a nő jelent, a nemesség képviseli.5 Hogy a nemesség e hagyományőrző hivatását teljesíthesse, a családi jog képviselője és haszonélvezője. Jogai nem szemé1 Schlegel: Philosophische Vorlesungen II. Bd. 328. és kk. 11. 2 Görres: Zum teutschen Kongresse, újra kiadva : Baxa : Staat und Gesellschaft im Spiegel deutscher Romantik. Jena, 1924. Herdflamme 8. 442. lap. 3 Müller: Elemente der Staatskunst. XI. Herdflamme 1. 286. lap. 4 Görres: Id. m. Herdflamme 8. 452. lap. 6 Müller: Elemente der Staatskunst. V.
