Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Orbán László: Az igehirdetés teológiája
AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE 237 A szkita-magyar azonosítás kérdésének bővebb tárgyalása ezúttal nem képezheti feladatunkat.108 * * * Ezek után idevágó kutatásaim köztörténeti eredményeit a következőkben összegezhetem : 1. A közölt okmányokból kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a Kuma folyó mentén, ill. a Kaukázus északkeleti lejtőin a XIII— XIV. században élt még egy színmagyar nép. 2. Ez a magyarság magát magyer-nak nevezte s ennek alapján az olasz írók hazájukat Magyeria néven említik. (Cummageria, Mayeria, Mager, Maieria), de Kum-madz.r-nak írja azt Abu-T-fidá is. 3. A főleg ferences hittérítőkre vonatkozó okmányokból nyilván- sággal kiderül, hogy ez a magyarság főként a Kuma-folyó mentén lakott. Szomszédjai a malkaiták, az alánok, a kumükök, a cserkeszek és (Iveriáhan) az abkázok. Két városukat az okmányok névszerint említik: ezek Magyer (Mager) és Ügyek (Ugek, Ugueth). Mindkettő színmagyar név. 4. Ennek a magyarságnak a XIV. sz. elején uralkodó katolikus fejedelme volt Jeretdny (Gyeretyány > Gyertyán), akit XXII. János pápa bullája Jeretanny (olv. hibák alapján var. Jeretomir, Zeretomir !) néven említ. 5. Az itt közölt és az arab kútfők egyaránt erre a magyar országra vonatkoznak. Bizonyítják ezt az 1320. év körüli zárdajegyzék «Cummageria» — Abu-l’-fida feljegyzéseinek «Kum-madz.r» (1321) és Ibn Batuta útleírásának «El-madz n (1325—49)alakú megnevezései. 6. A kumamenti magyarok kezdetben nesztóriánusok (1. II. közleményben Gardizinél !), de amikor 1250 táján a zarándoktestvérek (Fratres Peregrinantes) eljutnak földjükre, fokozatosan a katolikus hit ver gyökeret közöttük. 7. A kumamenti magyarság azonos Constantinos Porphyrogen- netos által említett, keletre költözött magyarokkal (turkokkal). 8. Országukat a XIII. századbeli pápai bullák Maior Ungaria, a XIV. századbeliek pedig Cummageria, Maieria, Majeria és Mayeria változatokban, V. Orbán idejében pedig Schytarum (terra) néven említik. Bendefy László. 108 A szkita-magyar kérdéssel foglalkozik a szerző : «Anonymus és Kézai Simon Scythiája» c. dolgozata. (Földrajzi közi. 1938 évf.)
