Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Iványi János: Új utak a bibliakutatás terén

Gott und Volk. Leipzig, 1933. (290 lap) ; 2. Band : Gott und Welt. Leipzig, 1935. (122 lap.)

Nincs külön vallástörténeti része mint Sellin művének. Ehelyett az egyes vallási fogalmakat, eszméket, képzeteket, nézeteket, intézményeket széles vallástörténeti, teológiai mederben tárgyalja, gazdag bibliai együvénézéssel világítja meg. Bőségesen gyülemlő szempontjai a mai ember igényeihez vannak szabva. Az anyagot Sellinhez hasonlóan, de annál sokkal terjedelmesebben és kimerítőbben az ószövetséget jellemző dialektikában építi fel : Isten és a nép ; Isten és a világ ; Isten és az ember.

Megemlítésre méltó még : L. Köhler: Theologie des Alten Testaments. (Neue theol. Grundrisse. XL) Tübingen, 1936.

Továbbá W. Möller und H. Möller: Biblische Theologie des Alten Testaments in heilsgeschichtlicher Entwicklung. Zwickau, 1938. 544 lap. Ismeretes, hogy W. Möller, a protestáns lelkész fia, micsoda neki- feszüléssel dolgozik a régi ortodox prot. tanítások felújítása érdekében. Ezért nem meglepő az az egészséges konzervatizmus, mely megállapításaira következetesen jellemző.

2. A részletkutatások terén kiemelkedik J. Hänel-nek Die Religion der Heiligkeit (Gütersloh, 1933, 331 lap) című müve. Mélyen szántó könyv. Az ószövetségi vallás a szentség vallása par excellence. Lényege : «Das Durchdrungensein von der Heiligkeit Gottes». E szentség jelenti az Isten abszolút felsőbbrendűségét a teremtett világ fölött. Közvetlenül jelentkezik, mint megközelíthetetlenségi szentség (Unnahbarkeitsheiligkeit), fenségi szentség (Hoheitsheiligkeit) és túlvilági szentség (Jenseitsheiligkeit).

Egy másik munkájában ugyancsak Hänel a sugalmazás tényéről és mibenlétéről értekezik, protestáns szemszögből. (Das Wort Gottes und das Alte Testament. Gütersloh, 1932, 47 lap.)

Hasonló témát taglal inkább lélektani alapon Friedrich Haeuszermann : Wortempfang und Symbol in der alttestamentlichen Prophetie. (Giesen, 1932, 128 lap) c. munkájában.

A mai kutatás szellemi beállítottságát jellegezik tehát egyrészt a kimondottan teológiai irányú művek, melyek közül az említetteken kívül figyelmet érdemelnek :

M. Hoepers : Der neue Bund bei den Propheten. Ein Beitrag zur Ideengeschichte der messianischen Erwartung. Freiburg i. Breisgau (Herder) 1933. 142 lap. — K. H. J. Fahlgren: sedaka, nahestehende und entgegengesetzte Begriffe im Alten Testament. Upsala, 1932. (270 lap.) (sedaka = jámbor, istenfélő magatartás.) — P. Volz: Mose und sein Werk. (Zweite, völlig neubearbeitete Auflage.) Tübingen, 1932. (143 lap.) — M. Buber: Königtum Gottes. Berlin, 1932. (260 lap.)

Másrészt az a tanulságos jelenség, hogy a régi nagy irodalom- történeti problémákat is, mint amilyen pl. a Pentateuchuskérdés, szellemtörténeti oldalról kívánja megközelíteni az újabb kutatás.

210 IVÁNY1 JÁNOS