Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)
128 GALLA FERENC a párisi Saint Sulpice-szeminárium szabályainak figyelembevételével. A prímás Migazzihoz fordult, aki elküldte neki a bécsi szeminárium szabályzatát, melyet maga szerkesztett. A császár azonban a prímás tervezetét nem fogadta el és a generális szemináriumokban a puszta emberi erkölcsre és az emberbaráti szeretetre alapította a jövő papi nemzedék nevelését.1 Püspökeink, amint visszakapták a jogot, hogy egyházmegyei szemináriumaikat megnyithatták, egyúttal arról is gondoskodtak, hogy azokban a trienti zsinat utasításai és Szent Károly hagyományai teljes egészükben érvényesüljenek. Batthyány Ignác, Erdély tudós és jámboréletű püspöke hangsúlyozta, hogy a magyar papnevelés csak akkor fog ismét felvirágozni, ha Borromei szelleme hatja át. Ezt a szellemet szigorúan fenntartotta szemináriumában és másoknak is ajánlotta. Batthyány újból bevezette azt a szabályzatot, melyet a jozefinizmus előestéjén, 1780-ban adott ki Egerben. A munka tulajdonképpen nem egyéb, mint Matthaeus Beuvelet Norma Cleri című művének franciából való átültetése és a magyar viszonyokhoz való bölcs alkalmazása. A püspök bőségesen idézi és felújítja a régi magyar zsinatoknak a papság életét és lelkipásztori tevékenységét szabályozó intézkedéseit. A munka gyakran idézi Szent Károly írásait, különösen, amikor a kispapi lelkűiéiről szól, vagy a lelkipásztori élet egy-egy fontosabb kérdését tárgyalja. Batthyány rendeletet bocsátott ki, melyben Borromei példájára előírta a papságnak a közös imádkozást és erre vonatkozólag szabályokat adott. A püspök szabályzata utódai alatt is érvényben maradt. Rudnay Sándor, később Magyarország prímása, 1819-ben a pápai udvarba küldött jelentésében kiemelte, hogy az erdélyi szemináriumban Borromei Szent Károly szelleme uralkodik.2 A jozefinista kornak egyik kitűnő főpásztora Zerdahelyi Gábor besztercebányai püspök, egykor váci nagyprépost és Migazzi helynöke. Püspöksége alatt úgyszólván főpásztori teendőinek és a tudományoknak élt. Ötven kötetnyi kézirat maradt utána.3 Nyomtatásban megjelent ünnepi beszéde, melyet az 1807 december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén megnyílt szeminárium felszentelésén mondott, gyönyörűen feltárja az aggódó főpásztor jámbor érzelmeit Szent Károly iránt. Beszédének végén a következő emelkedett szavakkal fohászko1 Meszlényi: i. m. 83. kk. — Hermann-Artner: i. m. 238—39. 1. a Matthaeus Beuvelet: Norma Cleri. .. Eger, 1780. — Vanyó Tihamér: Püspöki jelentések. Pannonhalma, 1933. Batthyány és Rudnay jelentései. — Methodus recte gubernandi Parochiam et dirigendi animas in S. Tribunali Poenitentiae. Tyrnaviae, 1803. 3 Veress Endre: A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. I. Budapest, 1917. 199—200. 1. — Chobot: i. m. 972—73. 1.
