Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Ivánka Endre: Hugo de Balma
HUOO DE BALMA 115 még nem képes magasabbrendű szellemi megismerésre. Mást, mint érzéki valóságot nem ért meg, és amit az Istenről megtud, azt csak érzéki, testi képek formájában bírja felfogni. Ez a «sancta simplicitas» állapota, mely az Istenhez megismerés útján eljutni nem tud, de a jóakarata folytán mégis részesül az isteni kegyelemben.1 Ez tehát csak a magasabbrendű «status»-oknak az előkészítése.2 A status rationalis azoknak az állapota, akik a szellemi dolgokat, az isteni igazságokat, az erkölcs törvényeit már megismerik és megértik, de még nem formálták át egész lényüket, akaratukat, hajlamaikat, jellemüket a megismert igazságok és törvények szerint.3 Ez csak akkor történik, amikor a Szentlélek kezd bennük működni. Akkor érik el a status rationalis tökéletességét,4 akkor válik affectus-sá a megismerés,5 akkor lesznek «rationalis»-okból «spiritualis»- okká ; mert a status rationalis beteljesedése egyúttal a status spiritualis kezdete.6 A status spiritualis viszont az Isten misztikus szemlélete útján7 a misztikus «transformatió»-hoz vezet.8 Ekkor már nem az ember akarata az, mely az Istent szereti, hanem az emberen át, az embernek a Szentlélektől áthatott akaratán keresztül az Isten szereti önmagát, és ebbe az isteni szeretetáramba vonja bele az embert is.9 A misztikus élmény magaslatain — erről a modern misztika is gyakran beszél — a misztikus úgy érzi, hogy benne áll a Szentháromság belső, titokzatos életében. Ugyanezt mondja — a contemplatio legmagasabb fokáról — az epistola ad fratres de monte Dei szerzője is : In amplexu et osculo barátja. Annyi bizonyos, hogy egészen hasonló gondolat (Trés status amoris Dei, lásd Migne P. L. 184, 407c) fordul elő Wilhelmus de S. Theoderice-nál is. 1 A «status animalis», mondja az epistola ad fratres de monte Dei, akkor jó, ha «simplicitas», azaz «perfecte ad Deum conversa voluntas» (Migne P. L. 184, 316 D), de ez csak a kezdetnek kezdete. Simplicitas est sola ad Deum conversa voluntas, folytatja a szerző, sed nondum ratione formata, ut amor sit, id est formata voluntas, nondum illuminata ut sit caritas, hoc est amoris jucunditas (u. o. 317 A). De a kegyelemben mégis részesül : Spiritus enim sanctus bona voluntas est (u. o. 330 C). 2 Admittuntur ergo (a karthauzi rendbe, melynek főfeladata a vita contemplativa művelése) animales homines, pauperes spiritu... sed ut fiant ipsi rationales ac spirituales u. o. 331 B. 3 rationales ... qui habent cognitionem boni et appetitum ; sed nondum habent affectum u. o. 315 D. 4 ... sunt perfecti qui spiritu aguntur, qui a Sancto Spiritus plenius illustrantur u. o. 316 A. 5... in affectum mentis transit judicium rationis u. o. 316 B. 8 perfectio hominis rationalis initium est hominis spiritualis u. o. 316 B. 7 profectus eius (sc. hominis spiritualis) revelata facie speculari gloriam Dei. U. o. 316 B. 8 perfectio.. . transformari in eamdem imaginem a claritate in claritatem sicut a Domino spiritu. U. o. 316 B. 9 Amor enim Dei, vel amor Deus Spiritus Sanctus amori hominis se infundens afficit eum sibi. Et amans semetipsum de homine Deus, secum unum efficit, et spiritum eius et amorem ejus. U. o. 335 B. 8*
